2020. július 12., Dalma, Izabella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Riasztó ütemben változik Németország klímája

Riasztóan gyorsan és nagymértékben melegedik Németország éghajlata, a rendszeres időjárási adatfelvétel 1881-es kezdete óta 1,5 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet – mondta a szövetségi kormány környezet- és természetvédelmi minisztere Berlinben a klímaváltozás hatásait vizsgáló új jelentés bemutatóján.

A felmelegedés hatásait monitorozó jelentést 28 szövetségi hivatal közreműködésével állították össze. A szövetségi környezetvédelmi hivatal (UBA) irányításával végzett kutatásban a 2014 és 2018 közötti időszakot tekintették át.

A folyamat gyorsaságát mutatja, hogy csak az utóbbi öt évben 0,3 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet – emelte ki Svenja Schulze, aki szerint az adatok azt jelzik, hogy

„a jövő megérkezett, Németország a globális felmelegedés kellős közepén van”, és a változás mélyreható környezeti, egészségi, társadalmi és gazdasági hatásokkal jár.

A rendkívül meleg – 30 Celsius-foknál magasabb középhőmérsékletű – napok átlagos évenkénti száma elérte a tízet, ami több mint háromszoros növekedés a huszadik század ötvenes éveit jellemző háromhoz képest – a 2005 óta érkezett hőséghullámokban csaknem 20 ezer ember halt meg. 

Az éghajlatváltozás sok helyütt aszállyal jár, ami sújtja a mezőgazdaságot: a károk enyhítésére csak 2018-ban 340 millió euró (114 milliárd forint) gyorssegélyt kellett kiutalni a szövetségi költségvetésből a bajba került termelőknek.

Rendkívül alacsony vízállás a Dreisam folyón 2018 aszályos nyarán Fotó: Andreas Schwarzkopf/Wikimedia Commons

Azonban a tartós csapadékhiány társadalmi, gazdasági hatásai ennél jóval sokrétűbbek:

a folyók alacsony vízszintje például korlátozza a folyami teherszállítást, veszélyezteti a folyókból hűtővizet merítő erőművek folyamatos termelését és fenyegeti a lakosság vízellátásának biztonságát.

Az éghajlat átalakulása Németország természeti környezetében is egyre erőteljesebben érezhető változásokat okoz. Így például a növények vegetációs periódusa az 1951–1981-es időszakban regisztrált évi átlag 222 napról 232 napra nőtt, az erdőkben, mezőkön és településeken megjelent az ázsiai tigrisszúnyog, az Északi-tengerben pedig a Földközi-tengerből ismert halfélék terjednek, köztük a szardella.

Neked ajánljuk
Juhász Árpád: Az ember nem tanul a múltból, nem tanul a drámai helyzetekből A napsugarakat visszaverő aeroszolok többet árthatnak, mint amennyit használnak A Volvo is komolyan veszi a klímaváltozás elleni harcot A kihalás szélén áll a makifélék csaknem egyharmada, az északi simabálna és a mezei hörcsög is Kárpátalján hosszú távú hulladékkezelési projekt készül
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam