2020. szeptember 29., Mihály
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A közös klímapolitika kihívásai

A klímaváltozás elleni küzdelem akkor lehet mindenki számára elfogadható, ha a szuverenitás elvét, a szennyező fizet elvét, a méltányosság elvét, a technológiai semlegesség elvét és a racionalitás elvét figyelembe véve valósul meg – érvelnek a Századvég Gazdaságkutató elemzői.

1975 óta, alig több mint egy emberöltő alatt, a bolygó népessége a négyszeresére emelkedett. A borúlátó jóslatokkal ellentétben azonban ez nem összeomláshoz vezetett. Ehelyett a fogyasztás, a termelés és a nemzetközi kereskedelem robbanásszerű növekedése megteremtette az emberhez méltó élet kiindulópontjait – szögezi le Fűrész Gábor szociológus és Hortay Olivér környezetgazdász Origón megjelent írása.

Csakhogy eközben a növekedés és a gazdasági tevékenység káros melléktermékei is megjelentek. Ilyen a légkörbe juttatott, a természet megkötő képességét meghaladó mennyiségű szén-dioxid, amely az átlaghőmérséklet emelkedését okozza. 

A szakértők szerint ezért a kibocsátás csökkentése és a klímaváltozás megállítása érdekében mindenképpen tenni kell, „a valódi és végrehajtható uniós klímaegyezmény azonban csak a nemzetállamok együttműködése, beleegyezése révén lehetséges”.

Az éghajlatváltozás ügyében a szubszidiaritásnak, a helyi szintű cselekvésnek fokozott szerephez kéne jutnia, hiszen az ideális megoldások nagyban függnek az országok adottságaitól, kultúrájától és egyéb sajátosságaitól.

Kié legyen a költség?

A szennyező fizet elvet figyelembe véve a kibocsátáscsökkentő intézkedések magas költségeit arányosan azokra kell terhelni, akik a kibocsátásért valóban felelősek.
Emellett a méltányosság elve értelmében ezek a költségek nem hárulhatnak az állampolgárokra. Az energiaszektor, az ipari vállalatok, valamint az áruszállítás a fő szennyezők, a lakosságot mindössze a kibocsátás 10 százaléka terheli. Ráadásul ők más szektoroknál kiszolgáltatottabb szereplők, túlzott terhelésükkel pedig a klímabarát intézkedések társadalmi támogatottsága kerülhet veszélybe – összegezhetjük a szakértők érveit.

A károsanyag-kibocsátás csökkentése – jelentős jóléti veszteségek nélkül – csak a gazdasági szerkezet megváltoztatásán keresztül érhető el:

csökkenteni kell az egységnyi GDP előállításához szükséges szén-dioxid-kibocsátást, ami technológiai innováció útján valósítható meg.

Fűrész és Hortay szerint ehhez azonban az szükséges, hogy a készülő uniós megállapodásban ne kaphasson helyet egyéb gazdasági vagy politikai megfontolású technológiai diszkrimináció, konkrétan például a nukleáris energiával kapcsolatban.

Neked ajánljuk
Emeli a tétet az Európai Unió Amerikában kézzelfogható következményekkel jár a klímaváltozás Fiatal erdőkkel nem sokra megyünk A járványügyi intézkedések betartásával, visszafogottan, de folytatódtak a klímasztrájkok A Body Shop bevásárol műanyaghulladékból
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam