2020. január 29., Adél
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Mit mérlegelnek a jövő városainak építői?

2050-re a Föld 9 milliárdos népességének 70 százaléka városban fog élni, de az energia 35 százalékát már most is az épülethasználat emészti fel. Így felmerül a kérdés: mitől lesz gazdaságilag fenntartható egy városrész?

A Paulinyi & Partners cégcsoportjának szakemberei összegyűjtötték a 2020-as év legfontosabb trendjeit, amelyek a fenntartható városépítészetet támogatják, és az európai nagyvárosok többségére jellemzőek: a belvárosi lakásárak és a túlzott turizmus miatt kiürülnek a történelmi városrészek, a közlekedés és az infrastruktúra jelentős átalakításra szorul, kiemelt problémát jelent a napfény, a zaj- és a légszennyezés, ezenfelül megoldásra szoruló kérdés a monofunkciós városfejlesztések megszüntetése is.

Multifunkciós városrészek

„Ideális esetben egy adott városfejlesztési projektben a lakófunkciók, irodák, szolgáltatások, óvodák, iskolák, kulturális épületek együttesen vannak jelen. A monofunkciós városrészek, mint például az olyan irodai fejlesztések, ahol ezek a változatos funkciók hiányoznak, bizonyítottan kudarcot vallottak, hosszú távon élhetetlen városrészeket eredményeztek” – hangsúlyozta Burián Gergő, a Paulinyi & Partners projektigazgató munkatársa.

Fotó: pixabay.com

Innovatív megoldások és átalakuló közlekedés

A multifunkcionális városrészek gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságának alapvető eleme a hatékony tömegközlekedés kialakítása. A városközpontokból és az új városnegyedekből egyre jobban kiszorulnak az autók, terjednek a megosztáson alapuló, elektromos közlekedési eszközök, és egyre nagyobb teret kapnak a gyalogosok, valamint a biciklivel közlekedők.

Fenntartható épített környezet a jövő generációjának

A várostervezők kiemelt figyelmet fordítanak az épülethasználat jövőbeni igényeire is. A pontos célcsoport azonosítását generációs elemzés és persona analízis segíti, amellyel személyre szabott tervezés valósítható meg. Az ökológiai fenntarthatóság és az emberi lépték kialakítása során az épületek megjelenése és funkcionalitása azonos hangsúlyt kap.

„Ha a következő generációnak építünk, olyan épületeket kell terveznünk, ami azt is tartalmazza, amire a jövőben lehet szükség. Hátteret biztosítunk a fejlesztésre, átalakításra és az előre még nem látható változásokra” – emelte ki Vámossy István, a Paulinyi & Partners projektigazgatója.

Neked ajánljuk
Melbourne levegője a legrosszabb a világon A klímaváltozástól való félelmeket fogalmazhatta meg egy világhírű viking rúnakő Segítséget kapnak a klíma miatt szorongó izlandi diákok 2020 – a szuperév Hófehér fuga vegyszer nélkül, házilag
Tovább a forrásra: nrgreport.com
Vissza
Hírfolyam