2020. január 29., Adél
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Aggasztó statisztikák ellenére akadozó együttműködés

Rendkívül meleg évtizedet zártunk, és a klímapolitikai tárgyalásokon tett változó erőfeszítések ellenére gyorsuló változásoknak vagyunk tanúi.

Klímakutatók és klímaügyekkel foglalkozó diplomaták, tudósok és civil szervezetek szakértői is egyetértenek abban, hogy az eddigi klímacélok már nem elégségesek: az emberiségnek el kell érnie, hogy ismét egyensúly álljon be az emberi eredetű kibocsátások és az olyan beavatkozások között, amelyek hozzájárulnak az üvegházgázok légkörből való kikerüléséhez – fogalmaz a Piac és Profit összefoglalója.

Az egyes országokra hárul, hogy konkrétan hogyan járulnak hozzá a megállapodás végrehajtásához, ám ezt ötévenként közzé kell tenniük egy úgynevezett „nemzetileg meghatározott hozzájárulás” (NDC) című dokumentumban.

Az eredeti menetrendhez képest két nappal meghosszabbított COP25 december 15-én annak kimondásával ért véget, hogy jelentős rés mutatkozik a 2015 végén Párizsban vállalt üvegházgáz-csökkentési célok és a legfrissebb tudományos eredmények között, amelyek szerint még jelentősebb csökkentésre van szükség.

Küldött az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 25. éves ülésének otthont adó madridi rendezvényközpontban 
Fotó: MTI/EPA/EFE/Juan Carlos Hidalgo

A mostani klímakonferencia sok ország esetében inkább a vonakodásáról, a kibocsátás csökkentése helyett a kerülőutak kereséséről szólt.

Ez megnyilvánult például a karbonkereskedelmi rendszer reformjának akadályozásában (Brazília), a korábbi teljesítésekre hivatkozó elégtelen vállalásokban (Ausztrália) vagy éppen a szennyezésért kevésbé felelős, ám a következményeket sokkal súlyosabban nyögő fejlődő országok kártalanításának elutasításában.

Ráadásul „valójában hivatalosan a COP25 keretében most nem volt napirenden az úgynevezett „ambíciószint-növelés”, azaz hogy az államok minél jelentősebb célokat vállaljanak – mondta el Faragó Tibor egyetemi tanár, Magyarország 1991–2010 közötti klímatárgyalója, az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság tagja. Mindezekből az következik, hogy a 2020-as glasgow-i ülésszak még nehezebb tárgyalási fordulónak ígérkezik.

Neked ajánljuk
Szokatlanul meleg van Szibériában A vártnál is gyorsabb a klímaváltozás Az EIB is segítheti a hazai klímasemlegesség ügyét 2020 – a szuperév Hófehér fuga vegyszer nélkül, házilag
Tovább a forrásra: piacesprofit.hu
Vissza
Hírfolyam