2020. január 29., Adél
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Van esély a közös cselekvésbe vetett bizalom megőrzésére?

António Guterres ENSZ-főtitkár hónapokon keresztül lobbizott azért, hogy a nagy várakozásokkal megelőzött madridi klímacsúcson áttörő eredményeket érjenek el az államok a kibocsátás csökkentését szavatoló intézkedések kidolgozásában – végül azonban nem az ambiciózus összefogás, hanem az érdekvezérelt huzakodás miatt fogunk emlékezni a COP25-re. 

A Chile helyett végül Madridban megrendezett klímacsúcson a párizsi megállapodást aláíró mintegy 195 ország küldöttségének fő célja az volt, hogy országaik vállalásait a globális felmelegedés megfékezését biztosító 1,5 fokos hőmérsékleti célhoz közelítsék. Sajnos a 14 tárgyalási nap után semmivel sem kerültünk közelebb a bolygónkat benépesítő élőlények – köztük az emberiség – megmentéséhez szükséges intézkedések megvalósításához –szögezi le Perger András, a Greenpeace munkatársa Mércén megjelent elemzésében.

Kudarcos tárgyaláshoz valódi szándék is kell

A megállapodásra törekvés helyett a konferencián részt vevő országok gyakran csak a saját érdekeik mentén mozogtak, sőt, egyeseknek  kifejezetten a szabotálás volt a célja: A kilépés felé tartó Egyesült Államok folyamatosan akadályozta a szegény és a klímaváltozás miatt már károsodott országoknak fizetendő kompenzációról szóló tárgyalásokat.

Így 10 éves ígérgetés után a klímaváltozást okozó fejlett országoknak kártalanítás helyett Madridban is csak az ellentétek elmélyítésére futotta.

Számos ország, köztük Ausztrália és Brazília, a szén-dioxid-kereskedelmi rendszer reformja, vagyis a kibocsátás csökkentését visszafogó jogi kiskapuk fenntartása érdekében lépett fel. A kérdés lezárását végül jövőre halasztották.

Fotó: MTI/EPA/EFE/ZIPI

A megoldásra törekvők

Eddig 73 ország jelentette be, hogy jövőre az eddiginél erősebb vállalást tesz – csakhogy ezek jellemzően kicsi és fejlődő országok, összesen a globális kibocsátás körülbelül 10 százalékáért felelősek.

Ha így haladunk tovább, az úgynevezett karbontartalékunk (az a CO2-mennyiség, amelynek kibocsátásával a Föld felmelegedése nem haladja meg az 1,5 fokot) tíz éven belül kimerül.

Az egyre erősödő nyomás hatására jövőre szintet kéne lépniük az országoknak, és valódi, radikális, a párizsi céllal kompatibilis vállalásokat vinni a glasgow-i klímacsúcsra. Ha ez nem sikerül, akkor végképp eltávolodunk a megoldástól, és a párizsi megállapodás és az ENSZ-tanácskozások jelentősége csökkenni fog. Ebben az esetben egyre nagyobb szerepe lesz az országos és helyi szintű cselekvésnek, az üzleti szféra, a befektetők vagy például a városok, térségek összefogásának.

Neked ajánljuk
Szokatlanul meleg van Szibériában A vártnál is gyorsabb a klímaváltozás Az EIB is segítheti a hazai klímasemlegesség ügyét 2020 – a szuperév Hófehér fuga vegyszer nélkül, házilag
Tovább a forrásra: merce.hu
Vissza
Hírfolyam