Mindenütt jó, de legjobb otthon...
2020. április 8., Dénes
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Kárpáti hegyi tavak segíthetnek a klímaváltozás megértésében?

Egy tómeder ősi iszaprétegei pontos történeti lenyomatai a múltnak. Dr. Magyari Enikő, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék vezetője kutatótársaival a Kárpátokban keresi a választ arra, miként jelzi a különböző klímaciklusok váltakozását az egykor élt fajok száma.

Erdély déli határán a Kárpátok vonulatai helyenként 2500 méter magasságig emelkednek, köztük gyönyörű hegyi tavak, tengerszemek bújnak meg. A néhány, vagy néhány tíz méter kristálytiszta víz alján ugyanennyi iszap őrzi e tavak tíz-húszezer éves múltját – írja az elte.hu.

Múltunk e fura örökségét elemzi az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének kutatócsoportja, benne több érdeklő hallgatóval, Magyari Enikő tanszékvezető irányítása mellett.

A kutatók az iszapból hengeres mintákat vesznek, megállapítják az egyes rétegek korát, és nagyon fura élőlények maradványait számolják meg.

Virágport, árvaszúnyogok és kovamoszatok darabjait keresik az egyes korok mintáiban, hogy megállapítsák, melyik árvaszúnyog- – vagy kovamoszat- – alfaj milyen gyakorisággal élt a tó környékén az egyes korokban, ezeket az eredményeket pedig a mai klímával összevetve lehet értelmezni.

Magyari Enikő kutatócsoportja mintavétel közben Fotó: elte.hu

A mostanihoz hasonlóan gyors klímaváltozáshoz a kutatás szerint egészen a jégkorszak végi nagy felolvadás idejére kell visszamenni. Magyari tanárnő eredményei szerint az utóbbi tízezer évben többször, így bizony ma is a klímaváltozás sokszor hirtelen, drasztikus csökkenést okoz a vizsgált fajok egyedszámában.

Ha a klíma gyorsan változik, akkor előfordul, hogy a fajok sokszínűsége hirtelen visszaesik, mondhatjuk azt is, hogy az ökoszisztéma összeomlik, és az új éghajlathoz jobban alkalmazkodó faj csak pár évtized után „lakja be” a tavat.

Ezek a tavi mikrokozmoszok, ha csak az elmúlt évtizedek változásait tekintjük, arra figyelmeztetnek, hogy a változás mértéke felgyorsult, ezek a változások pedig nehezen köthetők máshoz, mint az emberi tevékenységhez. 

A biológiai rendszerek viselkedése azt üzeni nekünk, hogy e rendszereknek van egy tűrési képességük, és ha ezt túllépjük, hirtelen összeomlás következik be. Ebből a rendszer már egy másik állapotban épül újjá, és ez bizony sok faj lokális kihalásához vezet.

Neked ajánljuk
2070-re akár le is nullázhatnánk az üvegházhatású gázok kibocsátását Jelentős, de várhatóan nem tartós hatással lesz a vírus a kibocsátásra Romániában is országos erdősítési kampány kezdődött A felesleges felhalmozásnak a környezeti ára is nagy Több milliárd ember tartózkodási helyét árulja el a Google a járvány alatt
Tovább a forrásra: elte.hu
Vissza
Hírfolyam