2020. október 28., Simon, Szimonetta
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A kormány határozott stratégiai célokat tűzött ki a klímaváltozás és a környezetvédelem területén

A klímaváltozással szemben nem szavakkal, hanem cselekvéssel lehet fellépni, a magyar kormány így is tesz – fogalmaz a közelmúltban elfogadott energia- és klímapolitikai stratégiai dokumentumok közzététele kapcsán az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Magyarország számára kiemelt cél a környezet védelme és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt, tisztább környezetet szeretnénk – fogalmaz a közlemény, amely szerint Magyarország következetesen halad a 2030-ig kitűzött célok felé, villamosenergia-termelése pedig 90 százalékban karbonsemleges lesz.

2050-re a klímasemleges kibocsátás a cél, de ennek árát a legnagyobb klímaszennyezőknek kell fizetnie.

– közölte az ITM, amely az idei év végéig dolgozza ki a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges hosszú távú, átfogó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát.

A magyar kormány az Európai Unió 2030-ig kitűzött céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv, és elérhetőek a vállalások teljesítéséhez szükséges források is. A kormány uniós törekvésekhez képest is ambiciózusabb elköteleződése, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedjen:

ezt a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével és átfogó közlekedészöldítési programmal lehet elérni.

A közlemény felidézi: Magyarország az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klímasemlegesség elérését 2050-re. Mintegy 50 ezer milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy hazánk karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, és a közlekedést teljeskörűen elektromos alapra helyezze: ez éves szinten a GDP kb. 2-2,5 százalékát jelenti.

Ezért a magyar kormány feltételei között szerepel, hogy a kiadások jelentős részét a legnagyobb szennyező, klímarongáló országok és nagyvállalatok fizessék, a családok energia- és élelmiszerköltségei ne emelkedjenek, ne a felzárkózó országoknak járó kohéziós alapokból vegyék el és csoportosítsák át a pénzeket klímavédelmi célokra, az atomenergia pedig része legyen a klímaproblémák megoldásának.

A stratégia értelmében 2030-ra 13 százalékról legalább 21 százalékra nő a megújuló energiaforrások részaránya, zöldül és versenyképesebbé válik a távhőszektor, és környezetbarát irányba fejlődik a közlekedés. 

Az ITM a stratégiai dokumentumok mellett a tavalyi év végén útjára indított klímapolitikai kérdőív kiértékelésének eredményeit is hozzáférhetővé tette. A kérdőívet kitöltő több mint 200 ezer ember véleménye alapján kijelenthető, hogy a magyarok osztják a kormány klímaügyekben képviselt álláspontját, 92 százalékban támogatják, hogy hazánk 2050-re klímasemleges legyen.

Neked ajánljuk
A svájci klímapolitikának is a bíróságon kell vizsgáznia Későbbre halasztották a döntést az új, uniós klímacélról Európa legnagyobb bankja beszáll a klímaváltozás elleni harcba Ösztöndíjprogram környezettudatos egyetemistáknak Pályázat autóbusztöltő berendezések gyártóinak és forgalmazóinak
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam