2020. december 1., Elza
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Mégsem az okosvárosok hozzák el a földi paradicsomot?

Energiatakarékos világítás, költséghatékony hulladékszállítás, kiegyensúlyozott csatornahálózat – az okosmegoldások számos területen segíthet(né)nek lefaragni az egyre nagyobb városok növekvő környezeti lábnyomát. Csakhogy egy friss tanulmány szerint a projektek hatvan százaléka még csak kísérleti szakaszban van, és a vártnál sokkal több biztonsági aggályt vetnek fel.

Az Ígéretes példák

A portugáliai Cascais-ban például az érzékelőkkel ellátott köztéri szemétgyűjtők jelentik, ha már nem fér beléjük több hulladék, és közvetlenül kommunikálnak a szemétszállító céggel is, így a kukásautók kihasználtsága jóval gazdaságosabban oldható meg, 20 százalékkal kevesebb járműre van szükség.

Az egyesült államokbeli South Bend csatornahálózatának érzékelői folyamatosan figyelik a vízszintet és a beömlő szennyvíz mennyiségét. Ennek köszönhetően évente 3,8 milliárd liternyivel kevesebb szennyvíz ömlik most a város folyójába, mint korábban.

Alapos aggályok

Azonban az intelligens utcai lámpaoszlopok nem csak az energiahatékony világítást, a levegőminőség-figyelőket, az elektromos töltőállomásokat, a parkolási érzékelőket és a zajmonitorokat egyesíthetik,

komplexitásuk miatt ma még igen könnyen meg is hekkelhetők.

Fotó: Capankajsmilyo/Wikimedia Commons

A biztonsági hiányosságok miatt ma még számos távközlési társaság és technológiai munkacsoport dolgozik az IoT és az 5G-hálózatok biztonsági szabványain.

A témában járatos szakértők feltételezése szerint 2023-ra az intelligensváros-projektek mintegy 30 százaléka 3 fő ok miatt fog megbukni: a technológia képtelen lesz kielégíteni a növekvő keresletet, a lakosok aggódnak majd adataik nem biztonságos felhasználása miatt, és az intelligens városok értéke a vártnál jóval alacsonyabb lesz, vagyis ezekben élni nem jelent akkora életminőség-javulást, mint korábban hitték.

Neked ajánljuk
A klímaváltozás a téli sportokat is veszélyesebbé teszi Az uniós klímavédelem sikere az egyes országokban dől el ITM: magyar cégek segíthetik a nyugat-balkáni régió klímavédelmi törekvéseit Megtört a jég – A megújult tananyagokban kiemelt szerepet kapnak a digitális megoldások Indul a pályázat az egyszer használatos műanyagok helyettesítésére
Tovább a forrásra: privatbankar.hu
Vissza
Hírfolyam