2020. november 27., Virgil
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

ITM: Magyarország klímasemlegessé tehető 2050-re

Magyarországot klímasemleges gazdaságú országgá lehet tenni, de a klímaváltozás mérséklésének költségeit azoknak kell állniuk, akik okozták, illetve okozzák – fogalmazott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára a Világítástechnikai Társaság konferenciáján tartott előadásában.

Az államtitkár felidézte, hogy Magyarország az Európai Tanács tavaly decemberi ülésén támogatta azt az elképzelést, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon. A kormány ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy ne a magyar családokkal fizettessék meg a költségeket a klímarombolók helyett, és mindenképpen el fogja kerülni az élelmiszerek vagy az energia árának emelését.

Schanda Tamás leszögezte, hogy az uniós tagállamok és az egyes gazdasági szektorok különböző mértékben felelősek az emisszióért. Ezért

a leggazdagabb államoknak, a legnagyobb szennyezőknek és a legnagyobb multinacionális cégeknek kell a küzdelemből a legnagyobb mértékben kivenniük a részüket.

Dolgozó a Mol Nyrt. tiszaújvárosi ipartelepén épülő napelemparkban 2018. október 17-én
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ki bocsátja ki?

A 2018-as statisztikák szerint az unió szén-dioxid-kibocsátásának 43,5 százalékát a három legnagyobb szennyező, Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország okozta. A volt szocialista országok a közösség összes kibocsátásának csak egyötödéért felelnek, aminek több mint kétharmada Lengyelországhoz, Csehországhoz, illetve Romániához köthető.

Magyarországon az egy főre jutó éves szén-dioxid-kibocsátás 5,4 tonna, így az ország a közösség teljes kibocsátásának csak 1,4 százalékáért felelős.

Az államtitkár kitért arra, hogy Magyarországon a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez mintegy 50 ezer milliárd forintra van szükség, tehát a következő 30 évben a GDP 2-2,5 százalékát kell a környezetvédelmet segítő beruházásokba fektetni évente.

A kormány a közelmúltban elfogadta az első Éghajlatváltozási cselekvési tervet és az Éghajlatváltozás hatása a Kárpát-medencére című jelentést. Emellett jóváhagyta a Nemzeti Energiastratégiát, a Nemzeti Energia- és Klímatervet, és elfogadta a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia alapelveit, amelyben Magyarország vállalja, hogy az 1990-es értékhez képest 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását. 

Neked ajánljuk
A klímaváltozás a téli sportokat is veszélyesebbé teszi Az uniós klímavédelem sikere az egyes országokban dől el A svájci klímapolitikának is a bíróságon kell vizsgáznia Hulladékból villanyautó Az online térbe költözik a családszervezetek adventi gyűjtése is
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam