Mindenütt jó, de legjobb otthon...
2020. április 1., Hugó
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Nézzük ezeket a madarakat, és fészket rak szívünkben az aggodalom

Az elmúlt kétszáz évben megállíthatatlanul terpeszkedő városainkkal, a közéjük húzott légi és szárazföldi utak hálójával, az eget felszabdaló vezetékekkel és a végtelenbe nyúló termőföldekkel alapvetően alakítottuk át a mellettünk élő fajoknak is otthont adó területeket.

Hogyan változott meg a világ a madarak körül, és mennyiben sikerült alkalmazkodniuk? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Matthew Day Jackson Langy esők jönnek (There Will Come Soft Rains  – Sara Teasdale költeménye) címre keresztelt sorozata, amelyben John James Audubon ikonikus madárportréit dolgozta át.

Az Amerika madarai 1827-ben jelent meg. Az elmúlt kétszáz év rengeteg változást hozott az ember és a madárvilág kapcsolatában. Ezt az átalakulást és a jövő fenyegető lehetőségeit is felvillantják a képek, amelyeken

Audubon madarai apokaliptikus helyszíneken, az emberi világ díszleteivel körülvéve jelennek meg.

Matthew Day Jackson: és hogy mi elmúltunk, nem tudja meg

A művész által kiválasztott tizenkét madár közül kettő, a vándorgalamb és a karolinai papagáj mára kihalt, a királyharkály súlyosan veszélyeztetett. A többi faj populációja 1970 óta változatlan vagy éppen növekszik, olykor emberi erőfeszítéseknek, olykor az alkalmazkodóképességüknek köszönhetően.

Matthew Day Jackson: és ungnak a békák az éji tavon
Matthew Day Jackson: Hogy hol van az ember, jaj, hova már?

Sara Teasdale címként szolgáló verssorait Kuczka Péter fordításában közöltük.

Neked ajánljuk
Valójában mennyire hasznosak a nagyvárosokban terebélyesedő lombok? Természettől kölcsönzött megoldásokkal alkalmazkodhatnak a világ városai Magvas gondolatok jégbe öntve Nagyon nem mindegy, hogy hova telepítenek napelemet Tarol a Volkswagen e-Up!
Tovább a forrásra: spencerart.ku.edu
Vissza
Hírfolyam