Mindenütt jó, de legjobb otthon...
2020. március 30., Zalán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A klímaváltozás tehet a szárazságot okozó indiai-óceáni jelenségről

Ausztrál kutatók szerint a klímaváltozás számlájára írható az Ausztráliában súlyos szárazságot okozó indiai-óceáni időjárási jelenség – ahogyan az egy csütörtökön megjelent tanulmányukból is kiderül.

Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem és a CSIRO tudományos kutatószervezet (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation) tudósai kimutatták, hogy

az indiai-óceáni dipólus pozitív fázisa a globális felmelegedés eredménye.

Az indiai-óceáni dipólus (IOD) az Indiai-óceán nyugati és keleti medencéjének tengerfelszíni hőmérsékletében évről évre bekövetkező változásokat méri. Pozitív állapotban akkor van, amikor az Afrika szarva térségében az átlagosnál melegebb a tengervíz felszíne, miközben Ausztrália partjai mentén hűvösebb, ami ott kevesebb csapadékot és magas hőmérsékleteket eredményez.

A kutatók azt találták, hogy az 1960-as évek óta egyre gyakoribb és egyre erősebb a pozitív IOD.

Lángoló fatörzs a kiégett fák között a Kenguru-szigeten fekvő Flinders Chase Nemzeti Parkban 2020. január 7-én. Az október óta tomboló bozót- és erdőtüzek miatt emberek tízezreit kell kimenteni Ausztrália délkeleti térségéből Fotó: MTI/EPA/AAP/David Mariuz

Az Ausztráliát 2019-ben sújtó rendkívüli szárazság idején, amely az ország történelmében a legsúlyosabb volt, az indiai-óceáni dipólus rekordpozitív állapotban volt, ami viszont Afrikai keleti részén áradásokat eredményezett.

„Az esősávok oda húzódnak, ahol a tenger hőmérséklete a maximumon van” – magyarázta Wenju Cai, a CSIRO déli féltekei óceánkutató központjának az igazgatója.

Cai előrejelzése szerint, ha a globális hőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal lesz magasabb, Ausztráliában megkétszereződnek a pozitív IOD okozta szárazságok. Ez növeli a nagyon meleg és száraz évek és a bozóttüzek kockázatát.

Ausztrália keleti és déli részén tavaly szeptember óta mintegy százezer négyzet-kilométeres – Magyarországnál is nagyobb – területen pusztítottak bozóttüzek, amelyek 33 ember halálát okozták, mintegy 2500 embernek kellett elhagynia lakhelyét, egymilliárd állat pusztult el.

Neked ajánljuk
A klímaváltozást vizsgáló kutatóexpedíciót is kihívások elé állítja a koronavírus A klímavédelmi tárgyalásoknak is keresztbe tehet a koronavírus terjedése? A koalák veszélyeztetett fajként való besorolását sürgetik az állatvédők Citromsavval a ragyogóan tiszta otthonért #másképpfogom: Tömegrendezvények nélkül, az egyéni fogadalmak jegyében zajlott idén a Föld Órája
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam