Közvetlen EU-pénzt kérnek a klímaharcra 15 európai nagyváros vezetői

Klímavédelem

2020. február 17.

„Európa lakosságának kétharmada él választott vezetők által irányított városokban, és valójában itt dől el, hogy megnyerhető-e a klímaharc” – hangsúlyozta 15 európai nagyvárosnak, köztük Budapestnek az első embere abban a közösen aláírt levélben, amelyet az Európai Bizottság elnökének és az Európai Tanács elnökének címeztek, és lényegében minél több közvetlenül a városoknak elosztott EU-forrást kértek azért, hogy besegítsenek a 2050-es klímacél teljesítésébe.

A visegrádi országok fővárosainak vezetői emellett a kelet-közép-európai demokráciák válságára hivatkozva az EU alapértékeinek védelme érdekében is kérik a közvetlen brüsszeli támogatások lehetőségét – erről ebben a cikkünkben már olvashatott.

A levél apropója, hogy szerdán délelőtt volt az Európai Parlamentben az a plenáris vita, amely a február 20-i rendkívüli EU-csúcsot előzte meg, amelyet azért hívtak össze, hogy a 2021–2027-es uniós költségvetésről meghozzák a tagállami vezetők a döntést.

A költségvetési viták lényegéről a Portfolión olvashat bővebben.

Fotó: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala

Mi a realitásuk a jelentős közvetlen forrásoknak a nagyvárosokban?

Bár a 2014–2020-as uniós költségvetésben is vannak minimális keretösszegű programok közvetlenül városok számára, de ezek markáns kibővítésére még a bizottság által 2018-ban közzétett javaslat sem vállalkozott, és a finn elnökség javaslata sem karolta ezt fel érdemben. Ehhez a kiinduló állapothoz képest mindenképpen

figyelemre méltó, hogy a visegrádi országok tavaly téli összefogását mostanra 15 város összefogásává ki tudták bővíteni, és ezekben nagy súlyú városok (Berlin, Frankfurt, Strasbourg, Bécs) is benne vannak.

Ugyanakkor ezzel együtt is kérdéses, hogy a 2021–2027-es keretköltségvetésről szóló tagállami egyeztetések ennyire előrehaladott állapotában tudnak-e még érdemi forrásokat közvetlenül kiharcolni nagyvárosok az EU-költségvetésből.

Erre leginkább úgy van esély, hogy a költségvetési forráselosztás végrehajtására a bizottságnak van jogköre, így ha ennyi nagyváros kéri azt, ami a Bizottságnak is szívügye (2050-es klímacél, Európai Zöld Megállapodás segítségével), akkor majd a forráselosztási szabályoknál lehet arra esély, hogy végül is a nagyvárosok is kaphassanak klímavédelmi jellegű forrásokat közvetlenül, a tagállami kormányok ráhatása nélkül.