ITM: a klíma és a természet védelmében tudatos és felelősségteljes cselekvésre van szükség
A magyar álláspont szerint a zöldátállás terheit nem viselhetik kizárólag a felzárkózó országok, a nyugat-európai tagállamok beruházásaihoz nem csoportosítható át forrás a kohéziós és az agrárpolitikáról – hangsúlyozta Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Környezetvédelmi Tanács ülésén Brüsszelben.
Az uniós tagállamok klímavédelemért felelős minisztériumi vezetőinek találkozóján az Európai Bizottság bemutatta az új uniós klímatörvény tervezetét. A tagállamok képviselői megismerhették az igazságos átmenet finanszírozását célzó mechanizmusra vonatkozó javaslatot és az európai zöldmegállapodáshoz kapcsolódó beruházási terveket is – számolt be az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye alapján az MTI.
A klímatörvény vitájának egyik legfontosabb eleme a 2030-as kibocsátáscsökkentési céllal kapcsolatos döntés lesz. Ezzel kapcsolatban Kaderják Péter jelezte, hogy éles ellentmondásban van egymással az uniós nemzeti jövedelem 1 százalékát kitevő, rendkívül alacsony ambíciót megjelenítő 2021–2027-es uniós költségvetésre tett brüsszeli javaslat és a klímatörvény tervezete, amely az uniós klímagázkibocsátás-csökkentés további 15 százalékos növelését szorgalmazza 2030-ra.
Az államtitkár szerint a költségvetési ráfordítás növelése nélkül a magasabb 2030-as klímacél elérésével kapcsolatos terhek javát a kevésbé jómódú tagállamok polgárai viselnék, ami Magyarország számára elfogadhatatlan.
Az unió az igazságos átmenet mechanizmus mentén a zöldátállás terheinek megosztása érdekében egy alapot hozna létre azoknak az európai régióknak, ahol a gazdasági tevékenység ma még számottevő mértékű szén-dioxid-kibocsátással jár.
Kaderják Péter hangsúlyozta: Magyarország nem támogatja, hogy az Igazságos Átmenet Alap a kohéziós és agrárforrások terhére valósuljon meg.
„Helyette egy alternatív elosztási mechanizmust javaslunk, amely hozzájárulna az átmenet igazságos forráselosztásához. A magyar kezdeményezés alapján azok a tagországok – köztük Magyarország –, amelyek felelős és eredményes klímavédelmi intézkedéseik révén 1990-hez képest már legalább 30 százalékkal csökkentették klímagáz-kibocsátásaikat, az eredeti javaslatnál több forrást kapnának az alapból.”
A magyar kormány eddig is és a jövőben is cselekszik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a teremtett környezet védelme érdekében, ezért alkotta meg és hajtja végre a célirányos lépéseket egységes keretbe foglaló Klíma- és természetvédelmi akciótervet – húzta alá Kaderják Péter.
