2020. szeptember 28., Vencel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A klíma változékonysága nem először ad kemény leckét az emberiségnek

Metsző hideget, éhínséget, tűzforró nyarakat és London legnagyobb tűzvészét okozta a 14. és a 19. század közötti klímafelfordulás.

A hideg nem múlt el egyhamar. Egyre növekvő rendszerességgel következett be, hogy London szívében, a befagyott folyón vásárokat tartottak, elpusztult a termés, a marhák és a birkák halálra fagytak a mezőkön. Így fagyoskodott Nagy-Britannia – és vele az északi félteke, sőt a délre nyúló kontinensek egyes területei is – az általunk csak kis jégkorszaknak nevezett időszakban – derül ki a Kaliforniai Egyetem antropológusának a márciusi BBC Historyban megjelent cikkéből, amelyből a 24.hu közölt részletet.

A hőmérséklet 0,6 Celisus-fokot esett globálisan az átlagos hőmérséklethez viszonyítva, bár akadtak rövid időszakok, amikor még ennél is hidegebb volt. Az extrém időjárási viszonyok felborították a stabil klímahálózatot, általánossá váltak a pusztító viharok, a hetekig tartó esőzések, a hosszú aszályos időszakok, valamint a könyörtelen hidegek.

A befagyott Temze 1677-ben Abraham Hondius festményén Fotó: Wikimedia Commons

Az 1730-as évekig metszően hideg telek jöttek, amit nyolc olyan kellemes tél követett, mint amilyenek később a 20. században voltak. De 1739 után ismét visszatért a hideg. A „búza java és az árpa nagy része odaveszett”, és az angol gabonaárak 23,6 százalékkal emelkedtek az átlag fölé. Mint mindig, most is a szegények szenvedték a legtöbbet.

A 17. és a 18. század folyamán minden szörnyű szenvedés ellenére kibontakozott az a mezőgazdasági forradalom, amely lassan, de biztosan megteremtette Nagy-Britannia számára az eszközt, amivel úrrá lehetett a kiszámíthatatlan időjáráson.

A népesség már nem függött az önellátó mezőgazdaságtól, és a bekerítések politikája nagyobb tanyákat és földterületeket hozott létre, ahol a földesurak egyszerre termeszthettek gabonát és tenyészthettek állatokat. Hidegtűrő búzát vetettek, takarmánynövényeket használtak – például lóherét, amivel átteleltethették a jószágot –, és a marhák és birkák szelektív szaporításával is kísérleteztek.

A szörnyű hidegből fakadó problémák miatt a globális kereskedelmi hálózatok erősödése ugyanilyen létfontosságú volt Európa növekedési képessége szempontjából. Ezek lehetővé tették a kontinensen belüli intenzív búzakereskedelmet, valamint a távoli területekről származó nyersanyagok exportját és importját is.

További részletek a 24.hu-n, a teljes cikk a BBC History magazin legújabb, 2020. márciusi számában olvasható.

Neked ajánljuk
A klímaváltozással kapcsolatos megbízható tájékoztatás érdekében lép a Facebook Észrevétlen maradt egy hidegrekord az északi féltekén Ismét bányák nyílnak Európában Nem elégségesek az unió klímavédelmi erőfeszítései? Távoli példa bizonyítja: egy jól megtervezett otthon a természettel és a lakók igényeivel is összhangban lehet
Tovább a forrásra: 24.hu
Vissza
Hírfolyam