2020. október 26., Dömötör
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Egy gyapjúszálon függ a különleges kultúra sorsa

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a pasminát állítják elő.

A Changpák a Ladakh régióban élnek, amely India legmagasabb fennsíkja, nagy része a tengerszint felett 3000 m-en terül el. Nomád állattenyésztéssel, főleg jak és kecske tartásával foglalkoznak. Róluk készített fotósorozatot Andrew Newey brit fotós, aki felfedte a különleges pasmina gyapjúgyártás történetét, valamint a nomád pásztorok életmódját és hagyományait fenyegető veszélyeket – írja a BBC alapján a Magyar Mezőgazdaság.

A mostoha hegyi körülmények, a magas tengerszint feletti magasság, a fagyos hőmérséklet és az erős szél nélkülözhetetlen a kecskék szuperpuha aljszőrzete növekedésének serkentéséhez. Ez a világszerte pasmina néven ismert különleges szőrzet a világ legpuhább és legdrágább kasmírgyapjútípusa.

Changpa asszony a kecskéjével Fotó: Narender9/Wikimedia Commons

A Changpa nomádok, akik maguk is olyan kemények, mint állataik, évszázadok óta a világ tetején vándorolnak jak-, juh- és kecskecsordáikkal. Azonban Andrew Newey szerint 

„ez az ősi életmód napjainkra nagy veszélybe került a klímaváltozás, a Kínából származó hamis pasmina import áruk, a jobb oktatásra való igény és az egyszerűbb és kényelmesebb élet iránti vágy miatt”.

A nomádok és a tudósok szerint is a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a régió pasmina-előállítására. A Changthang-fennsíkon általában nem esik sok hó, de ha mégis, akkor csak januárban vagy februárban kezdődik. Azonban az elmúlt évek során egyre korábban és egyre többet havazott, ezért étrend-kiegészítőket kellett adagolni az állatoknak, hogy megakadályozzák az éhezés miatti elhullásukat. Ráadásul a tél melegebbé is vált, ami csökkentette az értékes pasminagyapjú minőségét és mennyiségét.

A kasmír nemhiába olyan drága. A Changpák óvatosan kézzel fésülik szét a kecskék szőrét, hogy ki tudják szedni a pelyhes aljszőrzetet, melyet aztán aprólékos, időigényes munkával feldolgoznak. Több hónap vagy akár év is kell ahhoz, hogy a kézművesek egy olyan varázslatos remekművet szőjenek, amelyet világszerte exportálnak, és akár 150 és 1500 font közötti áron értékesítenek.

A pasmina kecsketenyésztés megszűnése Džammu és Kasmír államban mintegy 300 000 ember megélhetésének elvesztését és egyben egy kultúra végét jelentené.

Neked ajánljuk
Rekordmeleg szeptember van mögöttünk Melegedést idéztek elő az északi féltekén Kína légszennyezés elleni erőfeszítései A juharfa egy faja véd a legjobban a káros UV-sugárzás ellen Napenergiával világító kerékpárút épül Esztergomnál A motorosok és a természet
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam