2020. május 31., Angéla, Petronella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Egy gyapjúszálon függ a különleges kultúra sorsa

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a pasminát állítják elő.

A Changpák a Ladakh régióban élnek, amely India legmagasabb fennsíkja, nagy része a tengerszint felett 3000 m-en terül el. Nomád állattenyésztéssel, főleg jak és kecske tartásával foglalkoznak. Róluk készített fotósorozatot Andrew Newey brit fotós, aki felfedte a különleges pasmina gyapjúgyártás történetét, valamint a nomád pásztorok életmódját és hagyományait fenyegető veszélyeket – írja a BBC alapján a Magyar Mezőgazdaság.

A mostoha hegyi körülmények, a magas tengerszint feletti magasság, a fagyos hőmérséklet és az erős szél nélkülözhetetlen a kecskék szuperpuha aljszőrzete növekedésének serkentéséhez. Ez a világszerte pasmina néven ismert különleges szőrzet a világ legpuhább és legdrágább kasmírgyapjútípusa.

Changpa asszony a kecskéjével Fotó: Narender9/Wikimedia Commons

A Changpa nomádok, akik maguk is olyan kemények, mint állataik, évszázadok óta a világ tetején vándorolnak jak-, juh- és kecskecsordáikkal. Azonban Andrew Newey szerint 

„ez az ősi életmód napjainkra nagy veszélybe került a klímaváltozás, a Kínából származó hamis pasmina import áruk, a jobb oktatásra való igény és az egyszerűbb és kényelmesebb élet iránti vágy miatt”.

A nomádok és a tudósok szerint is a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a régió pasmina-előállítására. A Changthang-fennsíkon általában nem esik sok hó, de ha mégis, akkor csak januárban vagy februárban kezdődik. Azonban az elmúlt évek során egyre korábban és egyre többet havazott, ezért étrend-kiegészítőket kellett adagolni az állatoknak, hogy megakadályozzák az éhezés miatti elhullásukat. Ráadásul a tél melegebbé is vált, ami csökkentette az értékes pasminagyapjú minőségét és mennyiségét.

A kasmír nemhiába olyan drága. A Changpák óvatosan kézzel fésülik szét a kecskék szőrét, hogy ki tudják szedni a pelyhes aljszőrzetet, melyet aztán aprólékos, időigényes munkával feldolgoznak. Több hónap vagy akár év is kell ahhoz, hogy a kézművesek egy olyan varázslatos remekművet szőjenek, amelyet világszerte exportálnak, és akár 150 és 1500 font közötti áron értékesítenek.

A pasmina kecsketenyésztés megszűnése Džammu és Kasmír államban mintegy 300 000 ember megélhetésének elvesztését és egyben egy kultúra végét jelentené.

Neked ajánljuk
Egy évvel elhalasztják az ENSZ-klímakonferenciát Ismét erdőtüzek tombolnak az Északi-sarkvidéken 14 ezer évvel ezelőtt 8 méterrel emelte meg a tengerek vízszintjét egy jéglemez leszakadása Rekordszámú új ragadozó szivacsfajra bukkantak Ausztrália partjainál Ha nem rohan el fülünk mellett a madárdal...
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam