2020. szeptember 26., Jusztina, Pál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Továbbra is szokatlanul nagy ózonlyuk van az Északi-sark felett

Mintegy 18 kilométeres magasságban az ózonréteg nagy része lebomlott, ugyanakkor az időjárás megváltozásával a folyamat várhatóan hamarosan megáll – közölte az Európai Unió Copernicus megfigyelőszolgálata.

A tudósok már március elején felhívták a figyelmet a régióban szokatlanul erős ózonlebomlásra. A Copernicus Légkörmonitorozó Szolgálat friss felvételei szerint még mindig részben el van vékonyodva az ózonréteg.

A Déli-sarkvidék felett évtizedek óta megfigyelhető az ózonlyuk néhány hónapig az ottani tél után, amikor az ózon lebomlásához alkalmas feltételek fennállnak.

Az, hogy szokatlan módon az északi féltekén is megjelent egy ehhez képest kisebb ózonlyuk, az idén a megszokottól eltérő légköri jelenségeknek, például a sztratoszféra szélsőségesen hideg hőmérsékleteinek tudható be.

A szakértők már korábban is megfigyeltek kisebb ózonlyukakat az Északi-sark felett, de soha ilyen nagy kiterjedésben. „Az ózonlyuk, melyet idén figyeltünk meg az Arktisz felett, kevesebb mint egymillió négyzet-kilométeres kiterjedésű. Ez a Déli-sarkvidék felett lévőhöz képest kicsi, mivel az 3-4 hónapon keresztül 20-25 millió négyzet-kilométeres is lehet” – mondta Diego Loyola, az Európai Űrügynökség (ESA) szakértője.

Szokatlan ózonlyuk látható az Északi-sark felett Fotó: a Copernicus adatait felhasználva (2020), feldolgozta DLR/BIRA/ESA

„A tudósok úgy vélik, hogy az ózonlyuk hamarosan bezárul. A jóslatunk a sarkvidéki örvény hőmérsékleteinek emelkedésén alapul, azzal ugyanis lelassul az ózon lebomlása, végül teljesen leáll” – mondta Vincent-Henri Peuch, a Copernicus légkörmonitorozó részlegének igazgatója.

Az ózonréteg egy természetes gázréteg, mely a Földet a Nap ultraibolya sugárzásától védi. Az ózonlyuk kialakulásának hátterében a tudósok szerint a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény áll.

Mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak úgynevezett sztratoszferikus felhők, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW) révén lebontják az ózont. 

Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak. Az FCKW-k előállítása régóta tiltott, ha ez nem így lenne, a tudósok szerint sokkal rosszabb lenne a helyzet. Ám mivel ezek élettartama 50-100 év, az Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei.

Neked ajánljuk
Emeli a tétet az Európai Unió Amerikában kézzelfogható következményekkel jár a klímaváltozás Fiatal erdőkkel nem sokra megyünk Egyre kevesebb víz van a magyar folyókban Osló jó úton halad a klímasemlegesség eléréséhez
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam