2020. október 20., Vendel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Rekordmagas szintet ért el a légkör metántartalma

A metán üvegházhatású gáz, és az elmúlt évek növekedése még ahhoz képest is különösen nagy, hogy a légköri koncentrációjához az elmúlt évtizedekben az emberiség így is elképesztő mértékben hozzájárult.

Nemrég jelent meg az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) előzetes elemzése: az 1983-tól folytatott mérések óta újabb, sose látott csúcsot döntött a légköri metánkoncentráció. Hogy ez miért baj? Mert ugyan a szén-dioxid a „leghíresebb” üvegházhatású gáz, a metán is fontos, és egyre növekvő szerepet játszik az éghajlatváltozás folyamatában – írja a hvg.hu.

Bár a metánkibocsátás körülbelül 40 százaléka természetes forrásokhoz köthető, ezeket jobban felpörgeti a globális felmelegedés.

A természetes források közé tartozik például a permafroszt olvadása és a mocsarak, tavak és egyéb olyan területek, ahol oxigénszegény környezetben lezajló szervesanyag-bomlás történik. Metán kerülhet a légkörbe olyan természetes geológiai folyamatokból is, mint a vulkanizmus.

Emellett vannak az antropogén források, amelyek oka már az emberi tevékenység: ilyenek a rizsföldek, a kérődző állatok és a nagyüzemi állattartás. De maga a kőolaj- és földgázipar is jelentős, egyre növekvő mennyiségű metánt juttat a légkörbe. A hulladéktelepek és a fosszilis tüzelőanyagok használatához köthető folyamatok, így a kitermelés és a szállítás is jelentős metánkibocsátók.

Fotó: pixabay.com
Neked ajánljuk
Közel 140 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid került a légkörbe az esztergomi régióban Egy friss kísérlet alapján a vulkáni hamu segíthet megkötni a légkörben felhalmozódott szén-dioxidot Klímavédő szemléletűek is támogatnak szennyező iparágakat Száz új hulladékszállító jármű áll munkába Budapesten A parlagon hagyott földek is segíthetnék a klíma ügyét
Tovább a forrásra: hvg.hu
Vissza
Hírfolyam