A klímavédelmi akcióterv végrehajtása a járvány idején sem áll meg
A helyzet, amelybe a koronavírus kapcsán kerültünk, csak tovább erősíti azt a kérdést, hogyan viszonyuljunk a klímavédelemhez, a bolygónk állapotához. A válság a remények szerint átmeneti, a klímaválság azonban elhúzódó probléma, ami ráadásul hasonló járványokat okozhat, mint amivel éppen szembesülünk – fogalmazott a Jazzy rádió Millás Reggeli című műsorában Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára leszögezte: a Nemzeti Energia és Klímaterv megvalósítását szolgáló akcióterv feladatainak végrehajtása, előkészítése nem szenved halasztást. Hiszen habár a kibocsátás, a levegőszennyezés a járvány megfékezésére hozott intézkedések nyomán csökkent, ez a hatás csak átmeneti. Ezért fontos, hogy a gazdaság újraindítása ne a zöldítésre szánt források átcsoportosításával történjen.
A klímaválságból eredő további nehézségek elkerüléséhez az újrainduláskor a befektetéseket, a pénzt és az emberi viselkedést is a klímavédelem irányába kell terelni.
A banki befektetéseket, költségvetési forrásokat az energetikai szektor átalakítását, a gazdasági szerkezetváltást elősegítő módon kell felhasználni – fogalmazott Kaderják Péter. Ez teheti lehetővé, hogy a hazai növekedés egyszerre legyen high-tech, magyar és zöld.
Ezt a célt szolgálták a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv 2030-ig kijelölt feladatainak megvalósítását célzó energetikai fejlesztésekre kiírt pályázatok is, amelyek keretében a KKV-k 32 milliárd forint értékben hajthatnak végre helyben elérhető, megújuló energiaforrások felhasználását elősegítő beruházásokat.
Fotó: MTI/Varga György
A 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél megvalósítását szolgáló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kidolgozása jelenleg is zajlik, év végére készül el. A minisztérium célja az, hogy a jelentős beruházásokat, gazdasági szerkezetváltás és energiaszektor átalakítását igénylő program ne terhelje túl a magyar gazdaságot, sőt, új lehetőséget hozzon a magyar vállalkozásoknak.
A dokumentumban megfogalmazott feladatok kijelölése és észszerű ütemezése érdekében az ITM úgynevezett Klímareggelik keretében egyeztet a legfontosabb érintett csoportokkal – az energetikai nagyvállalkozások, a közlekedési szektor, a gépjárműgyártók és a természetvédelmi szervezetek képviselőivel.
Az interjú teljes terjedelmében a Millasreggeli.hu oldalon hallgatható meg.
