A nagy szárazságban a múltat borító köd is oszlik egy kicsit
Az aszály új felfedezéseket, de új kihívásokat is tartogat az Európa múltja után kutató tudósoknak.
A kirívóan száraz időszakok, ahogy ezt például az 1976-os vagy a 2015-ös európai nyár is bizonyította, különleges lehetőségeket tartogatnak az ősi romok után kutató szakembereknek – mondta el Piotr Wroniecki, aki a légi régészet eszközeivel kutat az ősi kultúrák nyomai után Lengyelországban.
Mivel az előrejelzések nagyon kevés csapadékot valószínűsítenek, a szakember idén is sok új, repülőgépekről vagy drónokról készült felvételeken alapuló felfedezésre számít.
Ugyanis száraz időszakokban a talajban megbúvó falmaradványok, sírok felett fejlődő növényzet még jellegzetesebben külön el környezetétől.
A folyók alacsony vízállása is új felfedezésekkel kecsegteti a lengyel régészeket, azonban ez a víz visszavonulásával nem minden szempontból jelent könnyebbséget. A nedvesség ugyanis konzervál. A napvilágra kerülő és kiszáradó maradványok, különösen a fából vagy bőrből készült darabok, a levegőn gyorsan pusztulásnak indulnak.
Igaz, hogy a lehetséges új lelőhelyek azonosítását megkönnyíti, de a megnyitott feltárásokon végzett munkát éppen hogy akadályozza a szárazság: a föld nehezebben megmunkálhatóvá, a különböző színű rétegek azonosítása körülményesebbé válik. Ezért a lengyel feltárásokon már most vízzel locsolják a poros talajt.
