2020. november 27., Virgil
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A legmelegebb május volt az idei a mérések kezdete óta

0,68 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet az 1981 és 2010 közötti évek átlagánál az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) pénteki közlése szerint.

A hőmérsékletek az átlag fölé emelkedtek Alaszka, Európa, Észak-Amerika, Dél-Amerika több területén, valamint Afrika és az Antarktisz egyes régióiban. Globálisan a májusig tartó 12 hónap átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szinthez képest közel 1,3 Celsius-fokkal emelkedett a Copernicus szerint.

Szibériában, a Föld permafroszt (állandóan fagyott) talajának jelentős részét magában foglaló területen az elmúlt hónapban az átlagnál 10 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet az Ob és a Jenyiszej folyók mentén, a folyók jege minden eddiginél korábban töredezett meg.

A Szibériára és Alaszkára jellemző hőhullám nagy veszélyt jelent a régiókban, ahol az elmúlt évben is hatalmas erdőtüzek pusztítottak, tovább táplálva a hőhullámot.

A Copernicus szerint fennáll a veszély, hogy a felszín alatt parázsló lángok újra feltámadnak.

Az oroszországi és kanadai permafroszt mintegy 1,5 billió tonna szén-dioxidot foglal magába, amely az éves emisszió 40-szerese Fotó: shutterstock.com

Az Északi-sarkvidéken is átlagon felüli hőmérsékleteket mértek március és május között, bár a tavasz Kanada északi részén ezúttal hidegebb volt. Szintén hűvösebb volt Európa egyes részein a Balkántól Skandináviáig, valamint Ausztráliában, Ázsia déli részén és az Egyesült Államok keleti területén.

Globálisan nézve a hőmérséklet több mint egy Celsius-fokkal emelkedett a 19. század közepe óta, többnyire a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt.

2002 óta folyamatosan átlagon felüli hőmérsékleteket mértek, az elmúlt tíz, illetve az elmúlt öt év pedig a rendszeres mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb évek voltak.

Nyárias képek a májusi Nagy-Britanniából Fotó:shutterstock.com

Az északi-sarkvidéki régióban a hőmérséklet a 19. század közepe óta 2 Celsius-fokkal emelkedett, a globális átlag csaknem kétszeresével. Ennek hatására olvadni kezdett Grönland több kilométer vastag jégtakarója, ami évente 600 milliárd tonnányi jégveszteséget jelent. Ez a 2019-es tengerszint-emelkedés mértékének 40 százalékáért felelős.

Fotó: shutterstock,com
Neked ajánljuk
A klímaváltozás a téli sportokat is veszélyesebbé teszi Az uniós klímavédelem sikere az egyes országokban dől el A svájci klímapolitikának is a bíróságon kell vizsgáznia A kakaó flavonoidjai fokozhatják az agy oxigénellátását A nap- és a szélenergia lesz 2025-re a világ legnagyobb energiatermelője?
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam