2020. július 13., Jenő
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Juhász Árpád: Az ember nem tanul a múltból, nem tanul a drámai helyzetekből

„Az emberi természetben, a mohóságban, kapzsiságban látok nagy akadályokat, amelyeken csak megfelelő szemléletformálással lehetne változtatni, és elsősorban úgy, hogy a világ politikusai a szakemberek, az ökológusok javaslatait, hosszú távú jóslatait figyelembe véve hozzák meg nagy horderejű döntéseiket” – fogalmazott a koronavírus és a klímaválság kapcsán dr. Juhász Árpád geológus.

Három hónap leállás semmilyen alapvető változást nem jelent – szögezte le dr. Juhász Árpád a SzeretlekMagyarország.hu-n Göbölyös N. Lászlónak adott interjúban. A 85 éves földrajztudós fél évszázad alatt több mint 100 országot járt be és örökített meg fotókon, könyvekben, filmekben. 

Egy időben tagja volt az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) bizottságának, akkor született a Gleccserek a Föld hőmérői című könyve. Az üzenet azóta sem változott:

„A gleccserek összehúzódása egyértelműen a légköri hőmérséklet tartós emelkedésére utal. Drasztikus rövidülésük világszerte tapasztalható.”

A nagy kiterjedésű jégmezők is évtizedek óta vékonyodnak az Antarktiszon, Grönlandon, vagy a Vatnajökull esetében Izlandon, „szintén óriási jég- és vízveszteséggel, aminek szintén a felmelegedés az oka.” Az okokat illetően Juhász Árpád azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy olyan természeti jelenségről van szó, amelyre az ember még rátesz egy lapáttal.

„Amikor az ember pillanatszerű gyorsasággal égeti el a földgázt, a kőolajat, a kőszenet, a természeti léptéket bőven meghaladó mértékben bocsát ki a légkörbe szén-dioxidot, amit az élő szervezetek százmillió évek alatt vontak ki a légkörből.”

A geológus arra is kitért, hogy a légkörben lévő szén-dioxidot elsősorban nem az erdők kötik meg, hanem a tengeri élővilág által kiválasztott kalcium-karbonát. „Az utóbbi egymillió évben a tengeri polipállatkák és a rajtuk szimbiózisban lévő zöld algák végzik ezt a feladatot, a legnagyobb kiterjedésben az ausztrál korallzátonyban és a Karib-térségben.” Csakhogy a felmelegedés és az óceánok savasodása ezeket az életközösségeket is súlyosan érinti, ami a megkötött szén-dioxid mennyiségére is kihat.

A megoldást dr. Juhász Árpád a megújuló energiahordozók szerepének növelésében, a fosszilis alternatívák fokozatos kivezetésében látja. A napenergia felhasználását is fokozná, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítana a házak szigetelésére és az árnyat adó fák megőrzésére, ápolására – hiszen „egy árnyat adó fa teljes kifejlődéséhez 60-70 év kell, legfeljebb az unokák, dédunokák tudják élvezni egy most ültetett fa árnyékát.”

Neked ajánljuk
A napsugarakat visszaverő aeroszolok többet árthatnak, mint amennyit használnak A klímaváltozás miatt drasztikusan csökkenni fog a téli olimpiai helyszínek száma A Volvo is komolyan veszi a klímaváltozás elleni harcot A világ minden szegletébe eljut a föld sokszínű erdeinek zsivaja Adománnyal segíti a Szent László Kórház dolgozóit a Sodastream
Tovább a forrásra: szeretlekmagyarorszag.hu
Vissza
Hírfolyam