Németország klímapolitikai eszközrendszere
Fél évvel az eredeti határidő után Németország is benyújtotta a 2030-ig szóló energia- és klímapolitikai terveit az Európai Bizottságnak. A meglehetősen ambiciózus tervet, illetve megvalósíthatóságát több oldalról is kritikák érték.
Bár a több szempontból példaértékűnek tartott német energiaátmenet a 2020-ra kitűzött célok egy részét sem teljesíti, Berlin több, a klímaügy szempontjából fontos döntést hozott. A méretes gazdaságélénkítő csomag nagy részét a klímacélok elérésére különítette el, nemzeti hidrogénstratégiát hirdetett, és elvetett pár, a nap- és szélenergia telepítését lassító akadályt – állapítja meg Major András elemzése a Portfolio oldalán.
A tízéves német terv a szállítási, építőipari/ingatlan, agrár, ipari, energia és hulladékkezelési szektorokban végrehajtandó számos intézkedést tartalmaz, jogilag kötelező erejű kibocsátáscsökkentési célokkal minden szektorra vonatkozóan. Ezenkívül a szállítási és a fűtési ágazat számára külön 25 euró/tonnás tarifát vezet be a szén-dioxid-kibocsátás után 2021-től. Mindemellett a NEKT-be bekerült egy, az energiahatékonyságra vonatkozó konkrét célérték is, eszerint
Berlin 2030-ig 30 százalékkal csökkentené az energiafogyasztást 2008-hoz képest.
A terv első verziójához képest jelentősnek mondható új elemek ellenére a dokumentum legfontosabb célszámai változatlanok maradtak. Ezek szerint Németország 2030-ig legalább 55 százalékkal mérsékelné üvegházgáz-kibocsátását 1990-hez képest (tavaly ennek mértéke 35,7 százalékot ért el), a megújuló energiaforrások arányát pedig a végső energiafogyasztáson belül 30 százalékra emelnék.
Érdekes módon a német környezetvédelmi, valamint gazdasági minisztérium tanulmányai szerint
a 2030-as céloktól még ideális esetben is 3-4 százalékponttal elmaradhat az ország a klímatörvénybe foglalt intézkedések megtétele esetén, amelyek ezek szerint különösen a szállítási és ingatlanszektorban tűnnek elégtelennek.
A megújuló energiaforrások telepítésében és alkalmazásában a világ élvonalába tartozó Németország célja, hogy 2030-ra a villamosenergia-fogyasztás 65 százalékát megújulókból fedezze. Különféle okok, például bürokratikus akadályok miatt azonban ettől akár 10 százalékponttal is elmaradhat az Agora Energiewende tanulmánya alapján. Az Európai Bizottság a következő hetekben vizsgálja, hogy a német klímaterv kellően ambiciózus-e a párizsi klímaegyezmény céljai szempontjából.
