2020. augusztus 4., Dominika, Domonkos
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A szibériai klímaváltozásában csaknem bizonyosan az emberi tevékenység játszott szerepet

Idén január és június között több mint 5 Celsius-fokkal melegebb volt a hőmérséklet a térségben az eddigi átlagnál. Verhojanszkban június 20-án 38 Celsius-fokot mutatott a hőmérő: ez volt az eddigi legmagasabb hőmérséklet, amit valaha mértek az északi-sarkkörön túl.

A Szibériában tapasztalt idei hőhullámrekordot szinte bizonyosan az emberi tevékenység okozta klímaváltozás váltotta ki – ezt állapította meg egy új tanulmány. Az Arktisz a megfigyelések szerint a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegedik – fűzte hozzá a brit kutatást ismertető BBC News.

A brit meteorológiai szolgálat által vezetett nemzetközi klímakutató-csoport megállapította, hogy az emberi tevékenység hatásai nélkül az átlaghőmérséklet ilyen jelentős emelkedése 80 ezer évenként következhetne be.

Egy ilyen kiugró rekord szinte lehetetlen lenne, ha a Föld nem melegedne az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt.

A tanulmány „a klímaváltozás bolygóra gyakorolt hatásának egyértelmű bizonyítékaként” számolt be a szibériai felmelegedéssel kapcsolatos eredményeiről.
A klímakutatók számítógépes szimulációval játszották le, hogy az emberi tevékenység hatása nélkül milyen lenne a térség klímája.

Az Északi-sark hőmérséklete 1850 óta 2 Celsius-fokkal nőtt, míg a globális emelkedés 1 Celsius-fok volt Fotó: shutterstock.com

Mint kiemelték, a jelenlegi szibériai hőség miatt a Föld átlaghőmérséklete január és május között oly mértékben nőtt, hogy a második legmagasabb értéket érte el a mérések kezdete óta.

Az Északi-sark éghajlatának változása kulcsfontosságú Nagy-Britannia számára. Az ország klímáját meghatározó tényezőket ugyanis jelentősen befolyásolja az Arktisz éghajlata. Katharine Hendry, a Bristoli Egyetem tudósa szerint a szélsőséges brit időjárási jelenségek egész sorát lehet az Északi-sark klímaváltozásához kötni, köztük a 2015-ben és idén februárban bekövetkezett súlyos áradásokat.  

A szibériai hőhullám Oroszországban is súlyos természeti és emberi katasztrófákat okozott, ezért Vlagyimir Putyin orosz elnök június elején rendkívüli állapotot hirdetett a térségben.

A júniusi erdőtüzek miatt a becslések szerint 56 megatonna szén-dioxid került a légkörbe. Egyidejűleg a szibériai permafroszt olvadása is károkat okoz, a szokatlanul nagy rajokban érkező szibériai selyemlepkék pedig lecsupaszítják a fák koronáját, amelyek így még könnyebben lángra lobbanhatnak.

Neked ajánljuk
Emberéleteket és gazdaságokat lehetne megmenteni az afrikai hőhullámok pontosabb dokumentálásával A klímavédelem előrébb való, mint a kényelem Mámoros hírek a szén-dioxid-hasznosítás világából A fogyasztók fele már környezetbarát csomagolásra voksol Ehető vadon termő növények a tányéron
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam