2020. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A koronaválság megtörte az európai klímavédelem lendületét

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU holdra szállási momentumának nevezte a terv elfogadását, csakhogy 2020 új kihívásokat hozott, így az uniónak egyelőre kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy a harminc év múlva esedékes klímasemlegesség elérését szorgalmazza a tagállamoknál, amelyek modern történelmük legsúlyosabb gazdasági visszaesésének hatásaival küszködnek.

A százmilliárd eurós klímasemlegességi támogató alap méreteiben eltörpül a szükségessé vált, egy nagyságrenddel nagyobb európai gazdaság-helyreállítási, élénkítési alap mellett. Erősen kétségessé vált, hogy a 2030-ra mint fontos állomásra kitűzött célok elérhetők lesznek-e – olvashatjuk a Figyelő nyomtatott kiadásában megjelent elemzésben.

Kihívások a Lajtán innen és túl

Németország több mint egy évtizede ambiciózus tervekkel állt elő a megújuló energiaforrásokra való áttérés, az atomenergiáról való teljes lemondás felé való gyorsabb haladás. Ez az áramár emelkedését hozhatja magával, amit 
2023-tól az államháztartási forrásokból fedeznek majd. Csakhogy a szénerőművek amellett, hogy áramot termelnek, jelentős mennyiségű meleg vizet, forró gőzt biztosítottak a lakosságnak, a környező vállalatoknak.

Ez idő szerint nem látják a megoldást, hogyan terelhetnék át az áramellátás, meleg víz kombinációt a megújuló energiatermelők irányába.

Egy német szénerőmű hűtőtornya Fotó: shutterstock.com

Franciaországban Európa-szerte egyedülálló kísérletbe kezdtek a 2050-es program megvalósításáért. Véletlenszerűen kiválasztott emberekből létrehozták a százötven fős Polgárok Tanácsát, amely június végén tartott tanácskozásán száznegyvenkilenc javaslattal állt elő a klímavédelem előmozdítására.

Többek között 110 km/h-ra csökkentenék az autópályák felső sebességhatárát, leállítanák a teljes belső légi forgalmat, és radikálisan csökkentenék a húsfogyasztást.

Mindeközben a visegrádi négyeket sok nyugat-európai politikus, médium akadékoskodónak tartja. Sérelmezik, hogy e négy állam garanciákat szeretne látni, hogy támogatást kapnak (energia)iparuk, gazdaságuk környezetkímélő, zöldítő átépítéséhez. Von der Leyen 2019 decemberében felvetette az Igazságos Átmenetet Segítő Alap (Just Transition Fund) létrehozását, amely a történelmileg hátrányos helyzetű államoknak adna póttámogatást az energiaforrásaik megtisztításához. Erről egyelőre kevés szó esik.

Neked ajánljuk
Emeli a tétet az Európai Unió Amerikában kézzelfogható következményekkel jár a klímaváltozás Fiatal erdőkkel nem sokra megyünk Így tároljuk a zöldséget és gyümölcsöt, hogy ne vesszenek kárba Az Európai Bizottság bemutatta új éghajlatvédelmi tervét
Forrás: Figyelő
Vissza
Hírfolyam