2020. október 25., Bianka, Blanka
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Áder János online nyitotta meg az idei Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet

A klímaváltozással, a fenntarthatósággal összefüggő kérdések a koronavírus-járvány elmúltával is megmaradnak – hangsúlyozta a köztársasági elnök az Emberi Erőforrások Minisztériuma által idén ötödik alkalommal meghirdetett fenntarthatósági témahét online nyitórendezvényén.

Áder János szerint mindenki érezheti, hogy valami megváltozott a környezetében. Példaként említette, hogy iskolás korában elképzelhetetlen volt, hogy szeptemberben tartósan 30 fok felett legyen a napi csúcshőmérséklet, az ősz első hónapjában pedig hőségriadót kelljen elrendelni, miként az három éve történt.

Kiemelte: nemcsak a Kárpát-medencében változik valami, hanem mindenütt.

Sok millió hektárt letaroló tűzvészek, minden korábbi rekordot megdöntő árvizek, hőségrekordok az északi sarkkörön túl, évekig tartó aszályok, kihaló állat- és növényfajok, éhínséget hozó sáskajárások tapasztalhatók a világban.

A klímaváltozásnak nemcsak a hőségrekordok, az aszályok, az erdőtüzek a következményei, hanem az is, hogy az elmúlt években felgyorsult a víz körforgása, az úgynevezett hidrológiai ciklus is, ami a korábbiaknál egyenetlenebb csapadékeloszlást, pusztítóbb viharokat, özönvízszerű esőket és váratlan villámárvizeket okozhat – fejtette ki Áder János.

Az államfő aláhúzta, a természeti katasztrófák számos országban élelmiszerhiányt okozhatnak, az éhínségek pedig társadalmi feszültségekhez, politikai bizonytalanságokhoz vezethetnek. Nem véletlenül kongatta meg a vészharangokat az ENSZ főtitkára, António Guterres, aki 200 milliárd dollár segélyt kért a fejlett országoktól.

A Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét online nyitórendezvénye, Áder János nyitó előadásával  Forrás: FTH/videa.hu

Áder János hangsúlyozta, az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy az ember vált a bolygó életének legnagyobb veszélytényezőjévé. A növekvő népesség egyre többet fogyaszt: a vízfogyasztás kétszer, az energiafogyasztás háromszor olyan gyorsan nő, mint a népesség – mondta, majd hozzátette, az egyre nagyobb energiaigényt jelentős részben még mindig szénerőművek elégítik ki, a jelenlegi klímaváltozásért pedig elsősorban a szén-dioxid és a többi üvegházhatást okozó gáz tehető felelőssé.

Szólt arról is, hogy ebben a folyamatban a közlekedésnek is jelentős szerepe van: míg ötven éve 200 millió autó közlekedett világszerte, addig most 1,5 milliárd, a repülőgépen utazók száma 300 millióról 4 milliárdra emelkedett, a növekvő élelmiszerigények miatt pedig 100 millió hektár trópusi erdőt vágtak ki 1980 és 2000 között.

Áder János aláhúzta, a klímakatasztrófa elkerülése érdekében a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, az úgynevezett dekarbonizáció a legfontosabb feladat.

Magyarország ennek érdekében bezárja az utolsó nagy szénerőművet, a Mátrai Hőerőművet, többszörösére növeli a naperőművi kapacitást, az atom- és napenergia segítségével pedig már tíz év múlva eléri, hogy az országban megtermelt áram 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen.

A köztársasági elnök közölte: elkezdődik a tömegközlekedésben használt buszok elektromosra cserélése, és elindul egy több százezer hektáros erdőtelepítési program.
A köztársasági elnök ezúttal is felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság saját maga úgy segíthet, ha például a földgázzal fűtő háztartásokban egy fokkal csökkenti a lakás hőmérsékletét, ezzel ugyanis 7 százalékkal kevesebb földgázt fogyasztanak, és a szén-dioxid-kibocsátásuk is kevesebb lesz.

Az államfő a volt amerikai elnök Barack Obamát idézve hozzátette: a mostani generáció az első, amelyik a saját bőrén érzi a klímaváltozás következményeit, és az utolsó, amely még tehet ellene. 

„Az emberiség mostanáig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie” – idézte Gábor Dénes magyar Nobel-díjas fizikust Áder János, megjegyezve, hogy a fenntarthatósági témahét jó lehetőséget nyújt a tájékozódásra, a kérdések felvetésére, a megoldások keresésére és a szemléletformálásra.

Az idei fenntarthatósági témahét október 5-9. között zajlik. Eddig több mint 1700 iskola – ebből csaknem százhúsz a határon túlról – 380 ezer diákja regisztrált a programba.

Neked ajánljuk
Elismerésben részesült a Nébih erdővédelmi programja Áder: nincs jogunk szétrombolni a természetet Mindenki lehet ételmentő! Kék bolygó címmel indít podcastot Áder János Aggasztó mértékben olvadnak a svájci gleccserek
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam