2020. október 29., Nárcisz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Extrém hideggel tarkított hektikus teleket hozhat a jövő

Egyre durvább és egyre délebbre hatoló hidegbetörések, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok – ilyen telek várhatnak ránk az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársainak szimulációs módszerekkel végzett kutatása alapján. A kutatók a klímaváltozás hatását vizsgálták a sarki légköri folyamatokra.

A szélsőségek hátterében az Északi-sark időjárásának átalakulása áll. Az északi pólus térsége felett a magaslégkörben egy hatalmas örvényben állandóan forgásban van a levegő. Ezt a több ezer kilométer átmérőjű forgó légtömeget hívják poláris örvénynek.  Mivel a poláris örvény erősségét az Egyenlítő és sarok közötti hőmérsékletkülönbség határozza meg, nyáron gyengébb, télen pedig intenzívebb – világít rá az MTA közleménye.

A poláris örvény határánál – az északi hideg és száraz, valamint a déli meleg és nedves légtömegek találkozásánál – egy erős légáramlat halad körbe-körbe az északi félteke kontinensei és óceánjai felett: ez az úgynevezett futóáramlás vagy jet stream. Ha a poláris örvény erős, a futóáramlás is az, nyomvonala pedig északabbra húzódik, és nem engedi kitörni az Északi-sark körzetéből a hideg légtömegeket.

Ha azonban a poláris örvény gyenge, a futóáramlás is gyengül, szakaszonként délebbre húzódik, és gyakran nem tudja útját állni egy-egy leszakadó hideg légtömegnek.

A poláris örvény erőssége az Északi-sark körüli légtömegek nyomásviszonyaival van összefüggésben. Ezek változását nevezik arktikus oszcillációnak. Ha az Északi-sark körüli légnyomás alacsonyabb, az átlagnál kevesebb téli hidegbetörésre számíthatunk. Ha azonban az átlagnál magasabb a légnyomás, akkor a poláris örvény gyengül, a hideg, sarki levegő betörhet délebbi területekre, és erős hóviharokat okozhat. 

A sarki légtömegek miatt fagyoskodó Chicago Fotó: shutterstock.com

Az Északi-sark fölötti légnyomás ingadozása kaotikus folyamat, tehát meglehetősen nehéz előrejelezni az alakulását. Még nehezebb kérdés ezen az eleve nehéz terepen, hogy hogyan hat a klímaváltozás a sarki légköri folyamatokra. Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai újszerű szimulációs módszerekkel ennek a kérdésnek jártak utána.

A vizsgálat során két élvonalbeli éghajlati modell, és bennük több éghajlati forgatókönyv eredményeinek alapján elemezték az arktikus oszcilláció várható jövőbeli változásait. 

A különböző modellek előrejelzései némileg eltértek egymástól, de a lényegben egyetértés mutatkozott: összességében egyre nagyobb kilengések várhatók az Északi-sark körüli térség légnyomásában.

Ez a gyakorlatra lefordítva azt jelenti, hogy egyre durvább és egyre délebbre hatoló hidegbetörésekre számíthatunk, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok is várhatók.

Neked ajánljuk
Rekordmeleg szeptember van mögöttünk Melegedést idéztek elő az északi féltekén Kína légszennyezés elleni erőfeszítései A juharfa egy faja véd a legjobban a káros UV-sugárzás ellen A jövő év elején terjesztik az Országgyűlés elé az új nemzeti környezetvédelmi programot Ilyen lett a Harley-Davidson első elektromos biciklije
Tovább a forrásra: mta.hu
Vissza
Hírfolyam