2021. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Extrém hideggel tarkított hektikus teleket hozhat a jövő

Egyre durvább és egyre délebbre hatoló hidegbetörések, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok – ilyen telek várhatnak ránk az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársainak szimulációs módszerekkel végzett kutatása alapján. A kutatók a klímaváltozás hatását vizsgálták a sarki légköri folyamatokra.

A szélsőségek hátterében az Északi-sark időjárásának átalakulása áll. Az északi pólus térsége felett a magaslégkörben egy hatalmas örvényben állandóan forgásban van a levegő. Ezt a több ezer kilométer átmérőjű forgó légtömeget hívják poláris örvénynek.  Mivel a poláris örvény erősségét az Egyenlítő és sarok közötti hőmérsékletkülönbség határozza meg, nyáron gyengébb, télen pedig intenzívebb – világít rá az MTA közleménye.

A poláris örvény határánál – az északi hideg és száraz, valamint a déli meleg és nedves légtömegek találkozásánál – egy erős légáramlat halad körbe-körbe az északi félteke kontinensei és óceánjai felett: ez az úgynevezett futóáramlás vagy jet stream. Ha a poláris örvény erős, a futóáramlás is az, nyomvonala pedig északabbra húzódik, és nem engedi kitörni az Északi-sark körzetéből a hideg légtömegeket.

Ha azonban a poláris örvény gyenge, a futóáramlás is gyengül, szakaszonként délebbre húzódik, és gyakran nem tudja útját állni egy-egy leszakadó hideg légtömegnek.

A poláris örvény erőssége az Északi-sark körüli légtömegek nyomásviszonyaival van összefüggésben. Ezek változását nevezik arktikus oszcillációnak. Ha az Északi-sark körüli légnyomás alacsonyabb, az átlagnál kevesebb téli hidegbetörésre számíthatunk. Ha azonban az átlagnál magasabb a légnyomás, akkor a poláris örvény gyengül, a hideg, sarki levegő betörhet délebbi területekre, és erős hóviharokat okozhat. 

A sarki légtömegek miatt fagyoskodó Chicago Fotó: shutterstock.com

Az Északi-sark fölötti légnyomás ingadozása kaotikus folyamat, tehát meglehetősen nehéz előrejelezni az alakulását. Még nehezebb kérdés ezen az eleve nehéz terepen, hogy hogyan hat a klímaváltozás a sarki légköri folyamatokra. Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai újszerű szimulációs módszerekkel ennek a kérdésnek jártak utána.

A vizsgálat során két élvonalbeli éghajlati modell, és bennük több éghajlati forgatókönyv eredményeinek alapján elemezték az arktikus oszcilláció várható jövőbeli változásait. 

A különböző modellek előrejelzései némileg eltértek egymástól, de a lényegben egyetértés mutatkozott: összességében egyre nagyobb kilengések várhatók az Északi-sark körüli térség légnyomásában.

Ez a gyakorlatra lefordítva azt jelenti, hogy egyre durvább és egyre délebbre hatoló hidegbetörésekre számíthatunk, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok is várhatók.

Neked ajánljuk
A koronavírus-járvány nem lassította le a klímaváltozás előrehaladását A klímavédelmi szigorításoknál csak a kezeletlen klímaváltozás járna nagyobb szociális igazságtalanságokkal Alakváltozáshoz vezet az állatoknál a klímaváltozás Egyetlen országnak sikerülhet teljesíteni az emberiség klímavédelmi céljait Hazánkban is egyre népszerűbbek a RePoharak
Tovább a forrásra: mta.hu
Vissza
Hírfolyam