2020. október 25., Bianka, Blanka
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Negyedik napja ég a Kilimandzsáró

A lángok eddig 28 négyzetkilométernyi területet perzseltek fel – közölték a hatóságok szerdán. A hegy déli oldalán mintegy ötszázan próbálnak meg kapával és egyéb eszközökkel tűztörőket létrehozni a talajon.

A tanzániai nemzeti parkok igazgatóságának vezetője (TANAPA) szerint mintegy 3000 méteres magasságban, egyelőre ismeretlen okból tört ki a tűz. A magasság és a tűzfészek nehezen elérhető volta akadályozza az oltási munkálatokat. 

Allan Kijazi úgy nyilatkozott, sikerült nagy területen körbekeríteni a tüzet, ugyanakkor elismerte, hogy a nehezen elérhető területeken akadálytalanul tombolnak a lángok.

A vezető szerint esőben reménykednek, miután a hegy lábánál lévő Moshi településen már volt némi csapadék. Mivel a Kilimandzsárónak nem minden oldala érintett, a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat követően csak lassan felélénkülő hegyi turizmus útvonalait más irányokba terelik. Továbbra is vannak a hegyen a csúcs felé tartó hegymászók is – mondta el Pascal Shelutete, a TANAPA szóvivője.

A hatóságok szerint a vasárnap este támadt tűz átcsapott a keleti lejtőre, és elérte a Rombo-körzetet. Az erős szél miatt a tűz kiterjedt rét- és lápvidéket pusztított el. Helyszíni beszámolók szerint a lángok most a hegy lába felé, az őserdő irányába is terjednek. 

Forrás: AFP News Agency/youtube.com

Andreas Hemp bayreuthi biológus, aki több mint harminc éve vizsgálja a Kilimandzsáró különösen érzékeny élőhelyének változásait, megfigyelte, hogy egyre gyakoribbá váltak a hegységen a tűzesetek. A szakértő szerint ez összefüggésbe hozható a klímaváltozással.

Jellemző a kelet-afrikai hegyvidékekre, hogy a sziklás hegyi régiót és az esőerdőket a rétek zónája köti össze. A hanganövényzet leveleivel felfogja a ködben lévő párát, és elvezeti a talajvízben.

„Megvan azonban az a tulajdonságuk, hogy nagyon könnyen égnek. És ha már ég a hanganövényzet, szinte alig lehet eloltani.”

Kutatásai szerint a Kilimandzsárón az erdő határa 1976 óta 800 méterrel lejjebb tolódott. Úgy véli, ebben az emberi tevékenység helyi hatása is szerepet játszik. Hemp véleménye szerint a jelenlegi tüzet az esős időszak olthatja el, jelenleg ugyanis végéhez közeledik a száraz időszak.

Neked ajánljuk
Elismerésben részesült a Nébih erdővédelmi programja A parlagon hagyott földek is segíthetnék a klíma ügyét A városi vadvilág alkalmazkodott az ember életmódjához Kék bolygó címmel indít podcastot Áder János Aggasztó mértékben olvadnak a svájci gleccserek
Tovább a forrásra: magyarnemzet.hu
Vissza
Hírfolyam