2020. december 5., Vilma
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A klímakutatók a legtöbbet repülő tudósok

A klímakutatók, elsősorban a professzorok jóval többet repülnek, mint a többi tudós, de hajlamosabbak is arra, hogy lépéseket tegyenek repülőútjaik csökkentésére vagy ellentételezésére – derült ki egy globális elemzésből.

A kutatást a walesi Cardiffi Egyetem koordinálásával a brit CAST éghajlatkutatással és társadalmi átalakulással foglalkozó központ végezte. A több mint 350 kutató részvételével végzett utánkövetéses vizsgálat információkat szolgáltatott a repülőutak hatásairól, és támogatja a kevesebb repülőút ösztönzését elősegítő munkahelyi elvek megalkotását.

Az adatok alapján a klímakutatók évente átlag ötször repülnek, míg más területek tudósai négyszer. A klímakutatás és a fenntarthatóság vizsgálata több terepmunkát igényel, de még ezt beleszámítva is sokkal több nemzetközi utazáson vettek részt. Lorraine Whitmarsh, a CAST igazgatója szerint váratlan volt számukra az eredmény, de kiemelte: ez is azt jelzi, hogy „a tudás önmagában nem elég” a globális felmelegedés legyőzésére. 

„Felfedezéseink rávilágítanak, hogy a klímakutatók sok más szakemberhez hasonlóan küzdenek azzal, hogy környezetvédelmi kötelezettségvállalásaikat összeegyeztessék szakmai és személyes igényeikkel, és hogy maga a tudományos világ sem tesz eleget a kultúra megváltoztatásáért.”

A klímakutatók ugyanakkor jóval inkább tudatában vannak és aggódnak a repülésnek a klímaváltozásra gyakorolt hatása miatt, ezért gyakrabban ellensúlyozzák utazásaikat, alkalmaznak alternatív módokat, vagy le is mondanak az utazásról.

„Kutatásunk demonstrálja azt is, mekkora szükség van az alacsony szénkibocsátású utazást és virtuális alternatíváit támogató irányelvek és munkamódszerek támogatására és lehetővé tételére. Valami olyanra, ami már most is folyamatban van a Covid–19 hatására” – fogalmazott Whitmarsh.

Hozzátette, az utazási korlátozások arra kötelezték az üzleti világot, köztük az egyetemeket is, hogy sok fizikai utazást virtuális interakciókkal, például online konferenciákkal helyettesítsenek. Ezek a virtuális lehetőségek ugyanolyan hatékonyak lehetnek, mint a személyes találkozók, de töredéknyi költség mellett, ráadásul sokkal elérhetőbbek azok számára, akik „elkötelezettek a felelősségvállalás mellett”. 

Neked ajánljuk
A klímaváltozás a téli sportokat is veszélyesebbé teszi Az uniós klímavédelem sikere az egyes országokban dől el A klímaváltozás a világörökségi helyszíneket is súlyosan veszélyezteti Önkéntes egyetemisták járvány idején Az Audi is eurómilliárdokat költ az elektromobilitásra
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam