2020. november 29., Taksony
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A háború nyelvén kell szólni a klímaváltozásról

A koronavírus-járvány miatt háttérbe került a klímaváltozás problémája, amit rohamosan orvosolni kéne, különben elkésünk. Ehhez pedig a háborús retorika lehet az egyik legjobb eszköz  – vallja Andreas Malm, a svéd Lundi Egyetem Humánökológiai Intézetének kutatója, számos klímaváltozással kapcsolatos könyv szerzője.

2020-ban megérkezett a koronavírus-világjárvány, és – érthető módon – háttérbe szorította a klímaváltozás problémáját, hiszen azonnal kellett rá reagálni, lehetőség szerint minden rendelkezésre álló erőforrással. „A klímamozgalmak lebénultak, eltűntek a pandémia miatt” – mondta Andreas Malm a 24.hu tudósítása szerint az egyik legfontosabb német tudománykommunikációs eseményen, a Falling Walls konferencián.

Malm szerint a koronajárvány és a klímaválság között az alapvető különbség nem az, hogy melyik fontosabb, és melyik jelent nagyobb veszélyt, sokkal inkább az, hogy az intézkedések milyen időintervallumra vonatkoznak.

A klímaváltozás kezeléséhez a járvánnyal szemben nem csak átmeneti intézkedésekre van szükség, ami csökkenti a hatalmon lévők eltökéltségét – márpedig cselekedniük kell, hiszen a helyi kezdeményezések magukban már nem elegendőek

– érvelt Malm. Az is megnehezíti a helyzetet, hogy a döntéshozók a vírussal szemben a klíma esetében nem élik át a személyes érintettséget, a fenyegető következmények lassan bontakoznak ki, ráadásul a járvány megnehezíti a cselekvés kikényszerítésére alkalmas tömegek mobilizálását is.

„Szükség van a háború retorikájára, ahogyan minden más esetben is, amikor ilyen krízisekről beszélünk. Fontos, hogy tudatosítsuk: a pandémia kialakulásának okai ellen kell háborút indítanunk” – véli Malm. Ugyanakkor a kutató szerint rettegésre sincs szükség: nem félnünk kell, hanem dühösnek lenni. „Nemrég jött ki egy kutatás arról, hogy a károsanyag-kibocsátások nagyon nagy részéért az emberiség leggazdagabb 1 százaléka felel. [...] Ez dühítő” – fogalmazott.

Neked ajánljuk
Újabb tanulmány mutat rá a katasztrófák és a klímaváltozás kapcsolatára Putyin: csökkenjen az 1990-es szint alá az üvegházhatású gázok kibocsátása Oroszországban A vándorló fajok „gyorsan élnek és fiatalon halnak” Újabb jelentős acélgyár vált napenergiára Orvosi eszközökkel támogatja az egészségügyet a MOB és a Magyar Vöröskereszt
Tovább a forrásra: 24.hu
Vissza
Hírfolyam