Mesterségesen alakítaná az időjárást Kína
A kínai Államtanács közleménye szerint 2025-re elkészül az ország „fejlett időjárás-befolyásoló rendszere”. A következő öt évben a mesterséges havazással és esőzésekkel érintett terület elérheti az 5,5 millió négyzetkilométert, míg 580 ezer négyzet-kilométernyi terület felett jégeső-elhárító technológiát alkalmaznának. A rendszer a mezőgazdaság mellett katonailag is segítheti az Indiával konfliktusban álló államot.
Az államtanács szerint a program segítené a katasztrófavédelem munkáját, a mezőgazdasági termelést, az erdő- és bozóttüzek oltását, valamint semlegesítené a szokatlanul magas hőmérsékletek és az aszályok negatív hatásait – számol be a CNN nyomán a Rakéta.
Koncepció szintjén a rendszerhez használt technológia, a felhőmagvasítás évtizedek óta létetezik: dr. Bernard Vonnegut (a híres író, Kurt Vonnegut bátyja) 1946-ban idézte elő először egy laborban a felhőmagvasítás jelenségét. Felhőből esőt és hóesést fakasztott különféle anyagok, például só vagy ezüst-jodid felhőbe juttatásával.
Egy hasonló, a jégkárok mérséklésre szolgáló rendszer tesztelése már évtizedek óta zajlik Magyarországon, a rendszer 2018-ban el is indult.
Kína elég régóta és elég nagy kedvvel alkalmazza ezt a technológiát, és nem csak a mezőgazdasági területeket védik: ezt használták a 2008-ban, Pekingben rendezett olimpia előtt is, hogy az eseményt ne zavarja meg sem a szmog, sem pedig az eső.
Kína beavatkozása az időjárásba aggodalmakat okoz a szomszédos Indiában, ahol a helyi mezőgazdaság erőteljesen függ a monszuntól. India másik problémája, hogy a Himalájában található, a két országot elválasztó határsáv körüli vitában a technológia bevetése Kína irányába dönthetné a mérleg serpenyőjét, mert így a kínai alakulatok könnyebben mozoghatnának ebben a híresen nehezen járható régióban.
Szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a technológia használata ugyan csak Kína területére korlátozódik, ennek hatásai átnyúlhatnak a határokon is.
Egy tavalyi, a Tajvani Nemzeti Egyetem által végzett kutatás szerint a technológia nem megfelelő használata előidézheti az esőlopás jelenségét, nemcsak Kína és más országok, de Kína egyes tartományai között is.
Emellett az is aggodalmat kelt, hogy Kína esetleg a klímaváltozás súlyosbodásával hasonló kedvvel nyúlhat a sokak szerint komoly kockázatokat hordozó geomérnöki technológiákhoz is.
