2021. január 27., Angelika
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Már a majáknak is meggyűlt a bajuk a változó klímával

Az éghajlat átalakulása az emberiség története során számos kultúrát állított próbatétel elé. Elődeink alkalmazkodási kísérletei és kudarcai inspirációforrásként és tanulságként is szolgálhatnak számunkra az előttünk álló évtizedekre.

A Guatemala jelképévé váló Tikalt az UNESCO 1979-ben a világörökség részének nyilvánította. A maja civilizáció egykori központjának csodálatos épületkomplexumai minden évben turisták tömegeit vonzzák a Tikal Nemzeti Parkba – derül ki a Múlt-kor oldalán olvasható írásból.

Tikal felemelkedését elsősorban központi elhelyezkedésének köszönhette: a Mexikói-öböl, valamint a Karib-tenger felé tartó folyók között félúton, kereskedelmi útvonalak találkozásánál feküdt. A város több mint ezeréves története hanyatlások és – elképesztő építészeti teljesítményekkel fémjelzett – felemelkedések sorozata. A maják a hatalmas piramisok megépítésénél csakis az emberi munkaerőre hagyatkoztak.

Bár esztétikai szempontból kétségkívül a piramisok jelentették a tikali építészet csúcsteljesítményét, a funkcionális aspektusokat figyelembe véve csak másodrangúnak bizonyultak.

Mivel az év egyharmadában egy szem eső sem esett Tikalra, kulcsfontosságú volt, hogy megfelelő víztározó és szabályozó rendszert építsenek ki a városban. Egy 2012-ben feltárt, klasszikus maja korszak idején működő, nyolcvan méter hosszú, hatvan méter széles és tíz méter magas építmény a kutatók szerint akár 80 millió liter víz tárolására is alkalmas lehetett.

A legújabb kutatások szerint a maják a víz megtisztításáról is gondoskodtak Forrás: TomoNews US/youtube.com

A várostervezők még a központi, lekövezett városrészeket is úgy alakították ki, hogy területükről a víztározókba jusson a lehulló csapadék.

Bár a végső hanyatlás lehetséges okaként a tengeri szállítás szárazföldi kereskedelemmel szembeni térhódítása, a folyamatos erdőirtás, valamint egy pusztító járvány is felmerült, a város a kutatások szerint elsősorban a klímaváltozás áldozata lett. A kilencedik századtól egyre kevesebb eső esett a térségben, Tikalt hosszan tartó aszály sújtotta, és természetes ivóvízforrások hiányában a katasztrófát már a fejlett gát- és csatornarendszer sem volt képes megakadályozni.

Neked ajánljuk
Környezetvédelmi intézkedésekről tájékoztatott egy Kínában feltárt 300 éves kőtábla A jövőkutató szerint nem a járvány, hanem a klímaváltozás miatt kell aggódnunk A klíma vizsgálata segíthet megérteni az ősi termékenységszobrokat Online kérdőívvel vizsgálja a magyarok klímához való viszonyát az ELTE Budafok-Tétényben kisütöttek egy jó megoldást a konyhai hulladék hasznosítására
Tovább a forrásra: mult-kor.hu
Vissza
Hírfolyam