2021. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Alkalmazkodás vagy elvándorlás lehet a válasz a klímaváltozásra?

Idén utolsó online rendezvényét tartotta a Migrációkutató Intézet, az idén alakult Klímapolitikai Intézettel közösen. Az online konferencia arra a kérdésre kereste a választ, hogy a klímaváltozás előidézhet-e újabb migrációs hullámokat. 

Az első előadó, Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet kutatója a lokális adaptáció fontosságát hangsúlyozta. Előadásában végig fenntartotta állítását, miszerint a klímaváltozás jelensége hatással lesz a különböző országok természeti rendszereire, de felhívta a figyelmet arra, hogy újabb migrációs hullámok létrejöttéhez önmagában ez nem elegendő faktor. A Mandiner tudósítása szerint a kutató előadásának fő gondolata az volt, hogy

a fejlődő országok esetében „a klímaváltozás súlyosbítani fogja a meglévő kihívásokat, azonban az alapvető probléma szinte minden esetben a rosszul kivitelezett lokális erőforrás-menedzsment.”

Ezt követően Kovács Emese, a Migrációkutató Intézet kutatója az ír burgonyavész, illetve az arab tavasz példáján mutatta be a migráció és a klímaváltozás összefüggéseit. Előadásának fő mondanivalója, hogy az élelmiszerhiány és az ebből eredő migráció, illetve az ehhez kapcsolódó fegyveres konfliktusok nem feltétlenül a kedvezőtlen időjárásra és a rossz terméshozamra vezethetők vissza.

Valójában mindkét vizsgált esetben társadalmi és politikai tényezők, egy elhibázott erőforrás-menedzsment, illetve a probléma eszkalálódását követően egy rossz válságkezelési stratégia állt a háttérben.

Előadása végén Kovács Emese hangsúlyozta, hogy rengeteg bizonyíték utal arra, hogy a természeti katasztrófák több szempontból is hozzájárulnak a meglévő konfliktusok súlyosbításához, amelyeket a helyi politika nem megfelelő intézkedésekkel tovább mélyíthet.

Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet kutatója előadásában a Száhel-övezet egyik legtörékenyebb válságzónája, a Csád-medence kapcsán beszélt a régióban jelentkező gazdasági, környezeti és társadalmi törésvonalakról.

A kutató a helyben maradás és alkalmazkodás egyik kulcsszereplőjeként a Nagy Zöld Fal kezdeményezést említette. Meglátása szerint a projekt pozitív jövőképet ad a fiatal generációknak, ösztönzi a fenntartható víz- és termőföld-gazdálkodást, hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez, valamint munkahelyeket is teremt.

Elmondta, hogy az elmúlt évtizedek alatt a klímaváltozás, az erőforrások kimerítése, a demográfiai nyomás, a Csád-tó zsugorodása, a nem megfelelő földművelési technikák alkalmazása, a gyenge államiság, a politikai ellentétek dominanciája és a radikális iszlamista csoportok jelenléte mind hozzájárultak a medence régiójának jelenlegi instabilitásához.

Neked ajánljuk
Hazánk elsőként foglalta törvénybe a 2050-es klímasemlegességet II. Erzsébet királynő is részt vesz az ENSZ klímaértekezletén A sivatag közepén építene várost egy amerikai milliárdos Fiatalok innovatív ötleteit várja a Red Bull Nem a csomagkiszállító robotok fogják fenntarthatóbbá tenni az internetes kereskedelmet
Tovább a forrásra: mandiner.hu
Vissza
Hírfolyam