2021. január 28., Karola, Károly
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Az igazságügyi miniszter szerint sikerrel zárultak az uniós klímavédelmi tárgyalások

Magyarország jó alapokkal indult neki a tárgyalásoknak, ugyanis hazánk európai összehasonlításban klímabajnoknak tekinthető, mivel kiemelkedő kibocsátáscsökkentési eredményeket mondhat magáénak: 1990 óta mostanáig 33 százalékkal csökkentette üvegházhatásúgáz-kibocsátását, így túlteljesíti az uniós átlagot – hangsúlyozza Magyar Hírlapban megjelent írásában Varga Judit.

Az Európai Tanács a csúcson azt is jóváhagyta, hogy az 1990-es bázisévhez képest 2030-ig legalább 55 százalékkal kell csökkenteni az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátását, amely a jelenlegi 40 százalékos célkitűzéshez képest jelentős ambíciószint-emelést jelent – idézte fel Varga Judit. A miniszter rámutatott:

a brüsszeli csúcson a vita érdemi része nem is annyira a legalább 55 százalékra emelésről szólt, hanem a célszám eléréséhez szükséges keretfeltételekről.

Magyarország álláspontja szerint az egyik lényeges feltétel az úgynevezett technológiasemlegességre vonatkozott, hiszen a teljes klíma­semlegesség eléréséhez minden karbonsemleges technológiára szükség van. Ennek jegyében fontos volt megerősíteni a technológiasemlegesség elvének érvényesülését, beleértve a nukleáris energia alkalmazásának lehetőségét is – hangsúlyozta Varga Judit.

A klíma és a költségek

A magyar álláspontot osztó tagállamok szerint a 2030-as klímacél emelése esetén az uniós finanszírozásnak tekintettel kell lennie arra, hogy a kelet-közép-európai régió GDP-arányosan magasabb beruházási igényekkel szembesül a klímasemlegességhez vezető sikeres átmenet során.

Ezért szintén fontos eleme a megállapodásnak, hogy a tíz legalacsonyabb fejlettségű tagállamnak megfelelő pénzügyi forrásokhoz kell jutnia a zöldberuházásokat támogató Modernizációs Alapból

– mutat rá a miniszter. A részletszabályok kialakításakor azt is el akarták kerülni, hogy a megemelt uniós klímaambíciók követ­keztében megemelkedjenek a lakossági energiaárak. Ezért több másik régiós tagállammal karöltve nem támogatták az egységes uniós karbonár bevezetését új szektorokra, többek közt az épületekre, ami a lakossági rezsiköltségeket jelentős mértékben megemelhette volna.

Neked ajánljuk
Mit mond el az öt legfontosabb mutató a klíma állapotáról? Szaúd-Arábia klímabarát okosvárossal csökkentené az olajfüggőségét Törvény kötelezheti klímavédelemre a svájci cégeket A háziállatok beoltása mellett érvelnek amerikai kutatók Joe Biden elektromosra cseréli a teljes szövetségi autóflottát
Tovább a forrásra: magyarhirlap.hu
Vissza
Hírfolyam