2021. október 15., Teréz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A klíma megváltozása okozta egyes ókori egyiptomi települések pusztulását

Egyiptomi települések néptelenedtek el a klímaváltozás miatt a késő római korban – állapította meg egy hétfőn megjelent svájci tanulmány.

A Nílus forrásvidéki monszunesők elmaradása okozta a népek elvándorlását és egész települések pusztulását a késő római birodalom Egyiptom provinciájában. A települések hanyatlását a Bázeli Egyetem ókortörténésze, Sabine R. Huebner elsőként vetette össze környezeti adatokkal.

A Kairótól mintegy 130 kilométerre délre elterülő, oázisszerű Fajjúm régió volt a római birodalom éléstára. A Kr. u. 3. században azonban a korábban virágzó települések jó része hanyatlani kezdett, majd el is néptelenedtek.

Ásatások és korabeli, papiruszra írt források tanúsága szerint az öntözéses földművelés összeomlása lehetett a kivándorlás oka.

Azt is dokumentálták, hogyan próbáltak a földművesek alkalmazkodni a szárazsághoz és az elsivatagosodáshoz többek között a mezőgazdasági gyakorlat változtatásával.
A bázeli professzor a Studies in Late Antiquity című amerikai folyóirat hétfőn megjelent számában kimutatta, hogy a folyamatokat a környezeti változás indította el.

Sivatagi tájkép a Fajjúm kormányzóság hegyeivel Fotó: shutterstock.com

A meglévő éghajlati adatok alapján az Etióp-magasföldön, a Nílus forrásvidékén hirtelen és tartósan meggyengültek a monszunesők, ennek eredményeként csökkent a nyári áradások szintje a folyamon. Erre a Nílus-delta, Fajjúm és az Etióp-magasföld geológiai üledékeiben is találtak bizonyítékot.

Kr. u. 266 körül erőteljes trópusi vulkánkitörés is végbement, ami a következő évben a Nílus átlagszint alatti áradását idézte elő, ezért feltételezhető, hogy ennek is szerepe volt az elnéptelenedésben. A sztratoszférába lövellt részecskék lehűtötték a légkört, ezzel megzavarták a helyi monszunesők rendszerét.

A Nílus völgye Fotó: shutterstock.com

A késő ókori klímaváltozást – a maival ellentétben – nem az ember, hanem természetes ingadozások okozták. „A jelenlegihez hasonlóan a hatása nem volt mindenütt ugyanolyan. Noha a sivatag peremén élőket az aszály elűzte az otthonukból, más területek valójában jól jártak az elhagyott falvak népének bevándorlásával” – magyarázta Huebner.

Neked ajánljuk
A videójátékok környezeti lábnyomán is faraghat a Microsoft Továbbra is problémát jelent a nitrátszennyezés Európában A tőzsdei cégek többsége fittyet hány a fenntarthatóságra Jelentős politikai változások és technológiai áttörések nélkül nem szabadulunk meg a fosszilis energiától 50 új bringával bővült a MOL-Bubi
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam