2021. április 14., Tibor
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Európát is elérték az afrikai klímaváltozás kihívásai

Demográfiai robbanás, törékeny államok, etnikai ellentétek, a dzsihádista ideológia térnyerése – csak néhány azon tényezők közül, melyek a klímaváltozásnak az afrikai országokban önmagában is jelentős hatását súlyosbítják, és amelyek összekapcsolódása tízmilliós népmozgást vetít előre a kontinensen. 

Az Európai Unió érdeke is, hogy segítse Afrika fejlődését és stabilitását, az adaptációs folyamatokat – mutatott rá Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója a Green Policy Center (GPC) felkérésére írt tanulmányában.

Afrika területének hatvan százaléka esik a sivatagi, illetve száraz éghajlati zónába, így itt minimális hőmérséklet-emelkedés, illetve csapadékcsökkenés is drasztikus változást von maga után. A hőmérséklet-emelkedés mértéke eddig ugyan kisebb, mint amit az északi féltekén mérhetünk, de a következmények sokkal súlyosabbak.

A kontinens egészén gyorsul az elsivatagosodás, a csapadék mennyisége csökken vagy legalábbis egyenetlenné válik, az esős és száraz évszakok ciklusa felborul, egyes csapadékosabb időszakok elmaradnak, a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék pedig gyorsan lefolyik az adott területekről, áradásokat, villámárvizeket okozva.

A klímaválság – a direkt következményein túl katalizátorként összekapcsolódva egyéb trendekkel – felerősítheti és táplálhatja a már meglevő feszültségeket: Afrika túlnépesedési, túllegeltetési dinamikája felerősödhet, a nomád földműves, az etnikai és a vallási szembenállás fokozódhat, miközben a főleg mezőgazdaságból élő közösségek az esetek többségében idegenkednek az új technológiáktól és haszonnövényektől.

Marsai Viktor tanulmányában leszögezi, hogy Európa és Afrika története, gazdasága és biztonsága összefonódott, és emlékeztet, hogy a klímaváltozás által előidézett komplex kihívások óvatos becslések szerint is tízmilliós léptékű népességmozgáshoz vezetnek nemzetközi és belső migrációt is eredményezve.

A tanulmány megállapításai szerint kiemelten fontosak az adaptációt támogató, az adott térség megtartó és ellenálló képességét fokozó nemzetközi bi- és multilaterális külső finanszírozások. Kulcskérdés azonban, hogy a külső innováció és tőke képes lesz-e alternatívát mutatni a fiatal afrikai generációnak, illetve hogy az él-e ezzel a lehetőséggel.

Marsai Viktor elemzése teljes terjedelmében a linkre kattintva érhető el.

Neked ajánljuk
A szobák és a házak után most a fenntartható városok kihívásaira keres megoldásokat az IKEA A befektetők közel fele már környezeti szempontokat is figyelembe vesz Miért verik a gorillák a mellkasukat? Az elit életmódváltása feltétlenül szükséges a klímacélok teljesítéséhez Az Északi-tenger mélyén heverő világháborús hulladékok hatásait kutatják Németországban
Tovább a forrásra: magyarnemzet.hu
Vissza
Hírfolyam