2021. szeptember 21., Máté, Mirella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Kína kizöldülése feltétlenül szükséges, ugyanakkor számos kihívást hozhat magával

A levegőszennyezés miatt jelentős egészségügyi terheket és gazdasági kiesést elszenvedő országnak többszörösen érdekében áll a környezetbarát fejlődés, ami nélkül nem mellesleg a globális klímavédelmi erőfeszítések is kudarcra lennének ítélve. Ez a folyamat ugyanakkor jó pár geopolitikai csavart is magával hozhat.

Pekingnek az egészségtelen életkörülmények miatt érdeke lenne a domináns szén visszaszorítása és a környezetbarát energiahordozók előtérbe helyezése. A geopolitikai feszültségek azonban hátráltatják ezt a folyamatot – derült ki a Figyelő aktuális számában megjelent elemzésből.

Hszi Csin-ping, az ország vezetője az idén elindított 14. ötéves terv egyik leglényegesebb feladatának minősítette a kulcsiparágak, a földrajzi területek kizöldítését.

Az azonban Kínában sem lesz egyszerű folyamat, hiszen az ország energiamérlegében a szén szerepe példátlanul nagy.

A washingtoni CSIS China Power Project (CPP) számításai szerint a 2000 utáni másfél évtizedben mintegy háromszorosára bővült a távol-keleti óriás gazdaságában a szénfelhasználás, miközben globálisan kevesebb mint tíz százalékkal nőtt.
Kína jelenleg a világ legkörnyezetszennyezőbb országa, az üvegházhatást kiváltó anyagok legnagyobb kibocsátója. Ezért a kínai klímapolitika a szó szoros értelmében az egész világot érintő kérdés.

Az európai külügyekkel foglalkozó, londoni székhelyű ECFR think-tank elemzésében két környezetvédelmi szuperhatalomról, Európáról és Kínáról beszél. Az EU–Kína-kapcsolatokban is kőkemény üzleti érdekek törnek a felszínre, amelyeket össze kell valahogyan hangolni a két fél, a világ szempontjaival. A környezetvédelmi, zöldenergia-kompatibilis technológiákat, berendezéseket exportáló, a világpiac jelentős részét lefedő Európa, illetve az EU mind nagyobb versenyt fut az exportpiacokért a meredeken feljövő távol-keleti óriással – mutat rá az elemzés.

Ugyanakkor Kína számára is az energiahordozókhoz való hozzájutás az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági kérdés, amely adott esetben felülírhat más, akár környezetvédelmi szempontokat is. Ez magyarázza, hogy  az Amerika uralta tengerekről érkező tankhajók helyett a megbízhatóbbnak tűnő szibériai energiahordozó-beszerzési források felé fordultak. Azonban ez a döntés az EU-val kialakítandó klímapolitikai kooperációt sem egyszerűsíti.

Neked ajánljuk
Hazánk elsőként foglalta törvénybe a 2050-es klímasemlegességet II. Erzsébet királynő is részt vesz az ENSZ klímaértekezletén A sivatag közepén építene várost egy amerikai milliárdos A klímaváltozás növeli a súlyos aszályok gyakoriságát Európában Egy estére akár biokutatók is lehetünk
Forrás: Figyelő
Vissza
Hírfolyam