2021. augusztus 4., Dominika, Domonkos
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A klímaváltozás társadalmi, gazdasági és mérnöki kihívások sora elé állítja a magyar kutatókat

A válaszok keresése pedig egyre sürgetőbb feladat, hiszen a klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában – figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, amelyet a koronavírus-járvány miatt online térben rendeztek meg.

Az államfő – a rendezvény fővédnöke – a résztvevőkhöz szólva kiemelte: azért találkoznak ebben a formában is, hogy négy napon keresztül a klímaváltozás Kárpát-medencei, magyarországi hatásairól cseréljenek eszmét, hogy feltérképezzék az elmúlt években, évtizedekben felhalmozott tudást, és elkezdjék azt a közös munkát, amely két és fél év múlva az első nemzeti értékelő jelentéshez vezet.

Áder János azt mondta: a majdani jelentés tartalomjegyzéke világos szándékot mutat. Annak válaszokat kell adnia az éghajlati kényszerektől a kibocsátási tendenciákon át a mitigációs (csökkentési) és adaptációs lehetőségeken keresztül az éghajlatváltozás gazdasági, jogi, költségvetési vonatkozásáig számos kérdésre – fejtette ki.

Az államfő szerint a konferencia résztvevőinek vállalása egyszerre „időszerű, reményt keltő és tiszteletre méltó”.

Időszerű, hiszen öt évvel a párizsi megállapodás után „ma távolabb vagyunk az akkor elfogadott céloktól, mint a megállapodás pillanatában” – hangsúlyozta. Reményt keltő, mert a felhalmozott tudás cselekvésre váltásával még el lehet kerülni a nagyobb bajt. Tiszteletre méltó, mert a konferencia résztvevői azt vállalják, hogy rengeteg egyeztetést, tanácskozást követően 2023 őszére elkészítik javaslatukat – mutatott rá.

Már történtek előrelépések

Az államfő rámutatott: munkájukhoz „ma kedvező a politikai széljárás”. Magyarország rendelkezik harmincéves nemzeti éghajlatváltozási stratégiával. Az Országgyűlés törvényben rögzítette a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt. A magyar nagyvárosok pedig csatlakoztak az Under2 mozgalomhoz – mutatott rá.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Most – amikor a járvány harmadik hulláma tetőzik – még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben – emelte ki a köztársasági elnök, megjegyezve: „pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba”.

Sok válasz hányzik még

Az államfő elmondta, hogy a találkozóra készülve néhány kérdés benne is felötlött. Először, hogy miként lehetséges a klímaváltozásról, fenntarthatóságról való gondolkodás társadalmi támogatottságát növelni. Miként lehet mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, hogy amiről kutatási eredményeik szólnak, „mindannyiunk életét befolyásolják”, legyen szó klímaváltozásról, fenyegető vízválságról vagy a biológiai sokféleség hanyatlásáról.

Miként lehet elérni, hogy a kedvezőtlen tendenciák bemutatása ne „klímadepresszióhoz” vezessen, hanem egyéni és közösségi cselekvés mozgatórugója legyen.

A köztársasági elnök feltette azt a kérdést is: „megváltoztatható-e az a szemlélet, hogy ugyan az általános szabályokkal a többség egyetért, de azért sokan keresnek önfelmentő magyarázatokat arra, hogy rájuk mindez miért nem vonatkozik?”.

A köztársasági elnök szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nemcsak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid és hosszú távú károkat is figyelembe veszik. A szennyező fizet elve mellett hogyan biztosítható, hogy a szennyezés hatástalanítása a termelési folyamat végéig történjen meg?

A saját természetünkkel kell megküzdenünk

Áder János felhívta a figyelmet arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából is jelentős változást igényel. „Mindez – kár lenne tagadni – érdekek sérelmével jár” – fogalmazott az államfő.

A kérdés az, hogyan lehet a környezeti fenntarthatósági, gazdasági, társadalmi, politikai érdekeket összeegyeztetni.

Társadalmi elfogadottság növelése; különféle érdekek beszámítása; a gazdasági hasznok és a társadalmi károk egyidejű mérlegelése; megelőzés; az álmegoldások elkerülése – összegzett az államfő, hozzátéve: a kérdéseket még hosszasan lehetne sorolni.

Áder János beszéde végén idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta: „az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie”. „Az önök vállalása nem kevesebb, mint hogy segítenek bennünket megküzdeni saját természetünkkel” – mondta a köztársasági elnök, aki sok sikert kívánt a tanácskozáshoz és eredményes munkát a következő évekre.

Neked ajánljuk
Ürge-Vorsatz Diána szerint a Covid miatti leállás nem javított a klíma állapotán Több mint tízezer tudós figyelmeztet a Föld „életjeleinek” gyengülésére Kék Bolygó Podcast: 1 farmer + 1 póló = 10 000 liter víz – 2. rész A BKK augusztusi akciója: hétfőnként diákbérlettel kedvezményes jegy váltható az állatkertbe Úgy tűnik, az új energiacímkéket még szoknunk kell
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam