2021. szeptember 23., Tekla
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Sorra érkeznek a klímavédelmi bejelentések

A Föld napjára időzített, amerikai szervezésű virtuális klímacsúcs keretében számos állam vezetője ismertette eddig elvégzett klímavédelmi intézkedéseit és tett ígéretet a légkörbe bocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének határozottabb csökkentésére.

A Föld napján kezdődő kétnapos online tanácskozás célja, hogy előkészítse az ENSZ novemberi glasgow-i klímakonferenciáját, és meggyőzze a gazdasági nagyhatalmakat az ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzések nélkülözhetetlenségéről. Az eseményen a politikai vezetők videóüzenetekben fejtik ki álláspontjukat.

  • Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: az Európai Unió a jövőben nemcsak az iparban alkalmazza, hanem az épületekre és a közlekedésre is kiterjeszti a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét.
  • Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a klímaváltozás elleni harc felgyorsítását szorgalmazta. Emellett azt is sürgette, hogy az „ambiciózus célokat ambiciózus szociális intézkedések” és helyreállítási csomagok kísérjék.
  • Szuga Josihide japán miniszterelnök bejelentette, hogy országa 2030-ig 46 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2013-as szinthez képest. Japán korábban mindössze 26 százalékos csökkentést ígért. A szigetország 2050-ig szeretne karbonsemlegessé válni.
  • Hszi Csin-ping kínai elnök közölte: országa a 2026 és 2030 közötti időszakban szénfelhasználás csökkentésébe kezd az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében. Kijelentette, hogy országa kész együttműködni az Egyesült Államokkal a klímaváltozás elleni küzdelemben, illetve leszögezte, hogy kormánya tartani fogja magát ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2060-ra karbonsemlegessé teszik Kína gazdaságát.
  • Angela Merkel német kancellár üdvözölte az Egyesült Államok által bejelentett új klímacélokat, kiemelve, „ez fontos jelzés a nemzetközi közösségnek és Washington elkötelezettségét mutatja”. Rámutatott, hogy Németország 40 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, s ezt az utat kívánják tovább folytatni.
  • Justin Trudeau kanadai kormányfő ismertette új, ambiciózusabb célkitűzéseit, amelyek szerint országa az évtized végéig 40-45 százalékkal csökkentené a kibocsátást a 2005-ös szinthez képest. A cél a klímasemlegesség elérése 2050-re – közölte.
  • Jair Bolsonaro elnök kijelentette, hogy Brazília gazdasága 2050-re klímasemlegessé fog válni. A korábbi vállalásban még 2060 szerepelt céldátumként, s egyes elemzők szerint az államfő szavai azt mutathatják, hogy álláspontja változóban van a klímavédelmet illetően. Emellett megismételte előző heti ígéretét, miszerint országában 2030-ra felszámolják az illegális erdőirtást. A brazil klímacélok eléréséhez a nemzetközi közösség segítségét kérte.
  • Mun Dzse In dél-koreai elnök arról számolt be, hogy Szöul jelentősebb klímacélokat fog elfogadni év végéig, s többé nem fogja új szénerőművek építését finanszírozni más országokban. Hivatalának tájékoztatása szerint utóbbi ígéret nem érinti az Indonéziában és Vietnámban már folyamatban lévő projekteket, amikért sokan bírálták Dél-Koreát.
  • Narendra Modi indiai miniszterelnök a zöldenergia melletti elkötelezettségét hangoztatta, mondván, ezt az is bizonyítja, hogy 2030-ra 450 gigawattnyi megújuló energiát terveznek előállítani a dél-ázsiai országban. Hozzátette, India egy főre vetített karbonlábnyoma 60 százalékkal alacsonyabb a világátlagnál, ennek oka szerinte részben az embereknek a fenntartható hagyományos gyakorlatokban gyökerező életmódja.
  • Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta, hogy a szén-dioxid-kibocsátás globális beárazása nélkül elképzelhetetlen a zöldátmenet. Mint mondta, nemzetközi szabályozásra, a pénzügyi rendszer alapjaiban történő átalakítására van szükség, és arra, hogy a befektetések és a kereskedelem költségeinek meghatározásakor a környezetvédelmet is figyelembe vegyék.
  • Boris Johnson brit kormányfő közölte, hogy 2035-ig legalább 78 százalékkal szeretné csökkenteni országának károsanyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Kiemelte: az éghajlatváltozás elleni küzdelem több erőfeszítést követelt a nemzetközi közösségtől.
Fotó: MTI/AP
Neked ajánljuk
Hazánk elsőként foglalta törvénybe a 2050-es klímasemlegességet II. Erzsébet királynő is részt vesz az ENSZ klímaértekezletén A sivatag közepén építene várost egy amerikai milliárdos Kamionnyi adomány érkezett Tiszaderzsre Egyre biztosabb: megcserélődnek a Föld mágneses pólusai
Tovább a forrásra: portfolio.hu
Vissza
Hírfolyam