Nem csak a szén-dioxidra kellene odafigyelnünk

A metán az élő szervezetek bomlásakor keletkezik, a szén-dioxiddal szemben rövid ideig marad a légkörben, azonban erőteljesebb hatása van a felmelegedésre – olvasható a BBC hírportálján.

Ha a globális felmelegedés mértékét a párizsi egyezményben megállapított határértéken belül akarják tartani, akkor a metánt „sürgős intézkedésekkel” csökkenteni kell.

Tavaly mind a szén-dioxid, mind a metán szintje rekordmagasságot ért el a pandémia megfékezésére hozott korlátozások ellenére, ami pedig jelentősen csökkentette a gazdasági tevékenységet.

A jelentés jó híre, hogy létező technológiák alkalmazásával igen alacsony költségekkel gyorsan és jelentősen csökkenthető a metánkibocsátás. A tudósok szerint az emberi tevékenységből származó kibocsátást akár évente 180 millió tonnával – 45 százalékkal – lehetne csökkenteni 2030-ig.

hajsza az olajkutaktól a reggelizőasztalig

A metánkibocsátás fő emberi forrásai a fosszilis üzemanyagok ipara, melynek a teljes emisszió 34 százaléka írható a számlájára. A mezőgazdaság 40, a hulladékszektor 20 százalékért felelős.

A jelentés szerint a metánkibocsátást elsősorban a fosszilis iparágban lehet alacsony költségen mérsékelni: az olaj- és gázkutaknál, valamint a termelés és a szállítás során keletkezett szivárgások megszüntetésével. A hulladékszektor a szennyvíziszap lerakásának javításával csökkentheti a metánkibocsátást.

A mezőgazdaság az elárasztott rizsföldeken való gazdálkodás javításával segíthet könnyen, ugyanakkor nehezebb a dolga a szarvasmarháktól származó metánmennyiség csökkentésével.

A jelentés szerint itt az élelmiszer kidobását lehetne visszafogni, a marhatartást javítani és a fogyasztási szokásokat megváltoztatni, azaz kevesebb húst és tejterméket tartalmazó étrendre áttérni. Ha mindezeket sikerülne megtenni, 45 százalékkal lehetne visszafogni a metánkibocsátást, amivel majdnem 0,3 fokos globális felmelegedést lehetne elkerülni akár 2040-ig.