A NATO működését is befolyásolja a klímaváltozás
Az éghajlatváltozás valójában a biztonságot is befolyásolja: az északi sarkvidéki jég olvadásával az erőforrásokért és a tengeri útvonalakért folytatott geostratégiai verseny is kiéleződik. A Száhel-övezetben uralkodó szárazság révén felgyorsulhat az Európába irányuló migráció, sőt, a szélsőséges klímaviszonyok miatti elszegényedés az iszlám szélsőségesek okozta veszélyt is növelheti.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az éghajlatváltozást a szövetség egyik központi kérdésévé tette. A június 14-én, Brüsszelben megrendezendő NATO-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői új stratégiai koncepcióról rendelkeznek, és úgynevezett „éghajlatpolitikai cselekvési tervet” fogadnak el – ismertette a Népszava.
Ez új korszak kezdetét jelenti az észak-atlanti szövetség életében, hiszen a NATO aktívan kíván hozzájárulni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, miközben alkalmazkodni próbál az éghajlatváltozáshoz.
A konfliktusok elkerülésére a tagállamoknak nem írnak elő konkrét kibocsátási célokat, de saját személyzetére, hadgyakorlataira és küldetéseire igen.
A cél természetesen a kibocsátás mérhető csökkentése. Ez vonatkozik a laktanyák általános energiafogyasztására, de különösen a katonai felszerelésekre, amelyeknek hatalmas mennyiségű üzemanyagra van szükségük. Egy Leopard 2 harckocsi például 340 liter gázolajat fogyaszt 100 kilométerenként, egy Eurofighter pedig percenként 160 kilogramm kerozint éget el. Bár a közeljövőben nem lesznek napelemes tartályok, a fedélzeti elektronika egy részét napenergiával lehetne működtetni. A brit kormány célul tűzte ki, hogy a katonai üzemanyag-fogyasztás felének megújuló forrásokból kell származnia.
A NATO „bezöldülésének” azonban nem kizárólag környezetvédelmi okai vannak. Az ilyen fejlesztésekkel a fegyverrendszerek hatótávolsága növekedne, ha az egyes eszközök képesek lennének önállóan energiát elnyelni menet közben.
