2021. július 31., Oszkár
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Áder János: dominószerűen követik egymást a vízzel, klímával és a közegészséggel összefüggő válságok

Áder János az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Újjáépítés jobban – egy alkalmazkodóképesebb és fenntarthatóbb Covid–19 utáni világért című online konferenciáján mondott beszédet. Az esemény fő témája a pandémia utáni helyreállítás, valamint a koronavírus-járvány, az élelmiszer-ellátás, a városiasodás, a környezet és a klímaváltozás közötti kapcsolat volt.

A rendezvényt Han Seung-Soo korábbi koreai miniszterelnök, Volkan Bozkir, az ENSZ Közgyűlésének elnöke, valamint António Guterres ENSZ-főtitkár nyitotta meg, majd Naruhito japán császárt követően Áder János mondta el beszédét.

Felidézte, hogy 2018-ban, amikor az ENSZ főtitkárának és a Világbank elnökének kezdeményezésére létrejött Vízügyi Elnöki Testület – amelynek ő is tagja volt – elkészítette jelentését, a víz három drámájáról beszéltek: a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámájáról.

A járvány miatt az elmúlt másfél évben ezek a kérdések a közbeszédben háttérbe szorultak, de a klímaváltozással és a vízválsággal összefüggő, biztonságot fenyegető tényezők inkább erősödtek

– hangsúlyozta a köztársasági elnök. Tavaly minden korábbit meghaladó mértékű ausztrál erdőtüzek pusztítottak, Szibériában pedig rekordot döntött a hőség. A világ más tájain – Indonéziában, Kínában – épp ellenkezőleg, árvizek döntöttek rekordokat – jegyezte meg. A természeti katasztrófák okozta károk tavaly tovább nőttek, meghaladták a 300 milliárd dollárt (88 ezer milliárd forint). Ráadásul közvetett, társadalmi károk is felmerülnek – emelte ki Áder János.

Riasztónak nevezte, hogy az elmúlt évben 40 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek ára a világon, a kukoricáé pedig 90 százalékkal. A búza árának ennél kisebb mértékű emelkedése okozott társadalmi robbanást tíz éve sok arab országban. Mindez azt mutatja, hogy a konferencia témája mindennél fontosabb – hangsúlyozta, hozzátéve: a jövőről van szó.

Áder János köztársasági elnök témaindító előadást tart az ENSZ virtuálisan, ötödik alkalommal megrendezett víz- és katasztrófaügyi speciális tematikus ülésén
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Áder János öt következtetést vont le a járvány és a természeti katasztrófák tapasztalataiból.

  • Az első a dominóhatás: egyre inkább az tapasztalható, hogy a vízzel, klímával és a közegészséggel összefüggő válságok dominószerűen követik egymást. A biztonságot fenyegető kockázatok nem egyszerűen összeadódnak, hanem erősítik egymást.
  • A megelőzés jóval hatékonyabb, mint a következmények kezelése, az emberiség mégis ritkán cselekszik ennek szellemében. Ideje ezen változtatni – hangoztatta.
  • A harmadik az alkalmazkodás. Az elmúlt évtizedek hibás döntéseit nem lehet egyik pillanatról a másikra eltüntetni. Alkalmazkodni kell az előidézett helyzethez. Fontos a vízzel kapcsolatos infrastruktúra kiépítése, fejlesztése – fűzte hozzá.
  • A koronavírus-járvány egyik fontos tanulsága, hogy a tudomány képes volt rekordidő alatt több oltóanyagot kifejleszteni. A vízválság megelőzéséhez hasonlóan sikeres tudományos munkák és technológiai fejlesztések szükségesek.
  • Végül: minőségi adatok kellenek. Az informatika megteremtette a feltételeit annak, hogy minden korábbinál nagyobb mennyiségű és pontos információ álljon az emberiség rendelkezésére az előidézett környezeti változásokról. A kialakítandó, integrált adatbázisok mind a nemzeti kormányok, mind a nemzetközi szervezetek hatékonyabb munkáját támogatni tudják – mutatott rá Áder János.

Áder János beszédében arra is kitért, hogy mit tett Magyarország az alkalmazkodás és a megelőzés érdekében. Megemlítette a monitoringrendszer kiépítését, amely egy-két hektár felbontással képes nagyjából hét nappal előre jelezni az aszályveszélyt. Az árvízvédelmi rendszer továbbfejlesztését, amely során több helyen, így a Tiszán is szükségtározókat építettek.

Felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Bank megkezdte a fenntarthatóságot szolgáló pénzügyi szabályozási környezet kialakítását, aminek köszönhetően gyorsan növekszik Magyarországon a fenntarthatóságot szolgáló befektetések mértéke. Beszélt a 
a járvány-előrejelzés terén elért eredményekről, és arról is, hogy Magyarországon a világon az elsők között vált a fenntarthatóság az iskolai tananyag részévé.

Végül kitért a nemzetközi együttműködés területén végzett munkára, kiemelve, hogy a vízválságot és éghajlatváltozást integráltan kezelő Víz- és Klímaügyi Vezetői Testületben többen azért vállaltak munkát, hogy a biztonságra jelentős hatást gyakorló vízügyi és klímavédelmi információkhoz globális közjóként szabad hozzáférést biztosítsanak.

Neked ajánljuk
A szélsőségessé váló időjárás kezelése érdekében sürget hatékonyabb klímavédelmi lépéseket az ENSZ Lézerfésű segít pontosan megbecsülni az üvegházhatásért felelős gázok mennyiségét Kék Bolygó Podcast: 1 farmer + 1 póló = 10 000 liter víz – 2. rész Olaszországi extrémek: úgy hullott az égből a jég, mint a kavics Az ausztrál bozóttüzek erősebben hűtötték a klímát, mint a koronavírussal járó leállás
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam