2022. július 6., Csaba
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Pusztító tornádóra hazánkban is volt már példa, és a hőhullámokkal együtt az előfordulásuk esélye is nő

Erős, komoly pusztításra képes tornádók Közép-Európában is kialakulhatnak, a klímaváltozás hatásaként egyre gyakrabban egyre intenzívebb forgószelekre számíthatunk – mondta el a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.

A Közép-Európában előforduló tornádók egészen más körülmények között jönnek létre, kisebb a kiterjedésük és az erejük is, mint a hurrikánokként, tájfunokként ismert trópusi ciklonoké. Létrejöttükhöz intenzív zivatarrendszer, úgynevezett szupercella szükséges – tudhatjuk meg a 24.hu összefoglalójából.

A felszíntől felfelé haladva a zivatarfelhőkben a szél sebessége és iránya is változik.
Ez az úgynevezett szélnyírás, ami megtekeri a felszálló légáramlatot, dugóhúzóra hasonlító, spirális mozgásra kényszeríti. Minél forróbb a földfelszín, annál több energiát tárol, ha pedig erre érkezik egy hűvösebb levegőt szállító front, a hőmérsékleti kontraszt heves eseményeket szabadít el.

A szupercellák olyanok, mint az apró ciklonok, van kicsi hideg és meleg frontjuk, ezek találkozásánál alakulnak ki leggyakrabban az örvénylő tornádók.

Az örvénylés a felhő alján kezdődik, majd kezd lefelé nyúlni a felszín irányába. Ha az örvénylő légoszlop eléri a felszínt, tornádóról beszélünk. A szupercellákból született tornádók néhány percig, legfeljebb fél óráig „élnek”, miközben nagyon változó, 60-120 km/órás sebességgel haladnak, szélességük pedig néhány tíz métertől akár egy kilométerig terjedhet.

Június 24-én jégesővel kísért tornádó pusztított Dél-Morvaországban
Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek

A csehországi tornádó 4-es erősségű volt, ami Európában nagyon ritka, viszont hazánkban sem példa nélküli – mutatott rá Molnár László meteorológus. A tragikus emlékű, 2006. augusztus 20-i tűzijáték idején például Pest megye keleti részén egy negyvenméteres sávban tornádó döntötte ki az összes, útjába kerülő fát.

A múlt héten 150 éve nem látott hőhullám sújtotta Közép-Európát, ami hatalmas energiát tárolt, a csütörtöki front hátoldalában viszont jóval hidegebb levegő áramlott a térségbe. Ez szolgáltatta azt a hőmérsékleti kontrasztot, ami mentén szupercellák tömege alakult ki. 

A klímaváltozással egyre több és extrémebb hőhullámra számíthatunk, ami jelentősen növeli az intenzív szupercellák kialakulásának esélyét, végső soron pedig gyakrabban jelentkező és egyre erősebb tornádókra is számíthatunk.

Neked ajánljuk
A forgalmas sztratoszféra élhetetlenebb bolygóhoz vezet Nem sikerült megállapodni a rászoruló országok kártérítéséről A közelmúlt legsúlyosabb monszunja Bangladesben és Indiában Péntek Csaba: A hamburgered ára Kanada nemet mond a műanyag zacskókra és polisztirol edényekre
Tovább a forrásra: 24.hu
Vissza
Hírfolyam