2021. augusztus 1., Boglárka
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Pusztító tornádóra hazánkban is volt már példa, és a hőhullámokkal együtt az előfordulásuk esélye is nő

Erős, komoly pusztításra képes tornádók Közép-Európában is kialakulhatnak, a klímaváltozás hatásaként egyre gyakrabban egyre intenzívebb forgószelekre számíthatunk – mondta el a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.

A Közép-Európában előforduló tornádók egészen más körülmények között jönnek létre, kisebb a kiterjedésük és az erejük is, mint a hurrikánokként, tájfunokként ismert trópusi ciklonoké. Létrejöttükhöz intenzív zivatarrendszer, úgynevezett szupercella szükséges – tudhatjuk meg a 24.hu összefoglalójából.

A felszíntől felfelé haladva a zivatarfelhőkben a szél sebessége és iránya is változik.
Ez az úgynevezett szélnyírás, ami megtekeri a felszálló légáramlatot, dugóhúzóra hasonlító, spirális mozgásra kényszeríti. Minél forróbb a földfelszín, annál több energiát tárol, ha pedig erre érkezik egy hűvösebb levegőt szállító front, a hőmérsékleti kontraszt heves eseményeket szabadít el.

A szupercellák olyanok, mint az apró ciklonok, van kicsi hideg és meleg frontjuk, ezek találkozásánál alakulnak ki leggyakrabban az örvénylő tornádók.

Az örvénylés a felhő alján kezdődik, majd kezd lefelé nyúlni a felszín irányába. Ha az örvénylő légoszlop eléri a felszínt, tornádóról beszélünk. A szupercellákból született tornádók néhány percig, legfeljebb fél óráig „élnek”, miközben nagyon változó, 60-120 km/órás sebességgel haladnak, szélességük pedig néhány tíz métertől akár egy kilométerig terjedhet.

Június 24-én jégesővel kísért tornádó pusztított Dél-Morvaországban
Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek

A csehországi tornádó 4-es erősségű volt, ami Európában nagyon ritka, viszont hazánkban sem példa nélküli – mutatott rá Molnár László meteorológus. A tragikus emlékű, 2006. augusztus 20-i tűzijáték idején például Pest megye keleti részén egy negyvenméteres sávban tornádó döntötte ki az összes, útjába kerülő fát.

A múlt héten 150 éve nem látott hőhullám sújtotta Közép-Európát, ami hatalmas energiát tárolt, a csütörtöki front hátoldalában viszont jóval hidegebb levegő áramlott a térségbe. Ez szolgáltatta azt a hőmérsékleti kontrasztot, ami mentén szupercellák tömege alakult ki. 

A klímaváltozással egyre több és extrémebb hőhullámra számíthatunk, ami jelentősen növeli az intenzív szupercellák kialakulásának esélyét, végső soron pedig gyakrabban jelentkező és egyre erősebb tornádókra is számíthatunk.

Neked ajánljuk
Lézerfésű segít pontosan megbecsülni az üvegházhatásért felelős gázok mennyiségét Több mint félmilliárd forint segíti a klímavédelmet és az alkalmazkodást a Balaton környékén Rekordmeleg volt a június Észak-Amerikában Olaszországi extrémek: úgy hullott az égből a jég, mint a kavics Az ausztrál bozóttüzek erősebben hűtötték a klímát, mint a koronavírussal járó leállás
Tovább a forrásra: 24.hu
Vissza
Hírfolyam