2021. október 24., Salamon
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Októberben a biológiai sokféleségért aggódók Kínára figyelnek majd

A koronavírus miatt végül novemberben megrendezendő klímakonferencia (COP26) előkészületeit komoly érdeklődés kíséri. Ugyanakkor kisebb figyelmet kap egy egy hónappal korábban, Kínában megvalósuló csúcstalálkozó. Pedig az emberiség jövője, sőt, a klímacélok teljesítése szempontjából is sorsdöntő lehet, milyen eredménnyel zárul a Biológiai Sokféleség Egyezmény 15. találkozója (COP15). 

Miközben világszerte kormányok, vállalkozások, környezetvédelmi szervezetek és befektetők sürgettek és sürgetnek hatékonyabb lépéseket a természet értékeinek megőrzése és helyreállítása érdekében, az elmúlt évtizedekben a létfontosságú élőhelyek, esőerdők és vizesélőhelyek visszaszorulása, az állat- és növényfajok eltűnése töretlenül folytatódott – mutat rá a COP15 jelentőségét bemutató anyagában a Reuters.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény aláírására eredetileg az ENSZ 1992-ben, Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján került sor. A később 195 ország által ratifikált egyezmény az állat- növényfajok megőrzése mellett a természetes erőforrások fenntartható használatát és a természetes genetikai állományokból származó (gyógyszerek, vetőmagok stb.) előnyök tisztességes és méltányos megosztását is célul tűzte ki.

Csakhogy az egyezmény gyakorlatba ültetését célzó erőfeszítések, a konkrét célok megfogalmazását és a megfelelő finanszírozás előteremtését szolgáló találkozók eddig nem bizonyultak eredményesnek.

Az október 11 és 24 között, a kínai Kunmigban megvalósuló ENSZ-csúcstalálkozó célja egy új megállapodás megfogalmazása a biológiai sokféleség visszaszorulásának megállítása, a károk helyreállítása érdekében.

A szakemberek reményei szerint a COP15 keretében sikerül majd konkrét hosszú és rövid távú, mérhető és a teljesítést tekintve is ellenőrizhető célokat kijelölni, amelyeket a részt vevő feleknek 2030-ra, illetve az évszázad közepére kell teljesíteniük. A sikeres megvalósítás érdekében ezeket – a párizsi egyezményben kijelölt klímacélokhoz hasonlóan – nemzeti vállalásokra is le kellene fordítani.

Mikor dől össze a rendszer? Fotó: Martin Sharman/flickr.com/cc by

A konkrét cselekvés kereteinek lefektetése mellett a finanszírozás feltételeinek megteremtése is kulcsfontosságú, különösen a globális folyamatok szempontjából is jelentős élőhelyeket kezelő, de pénzhiánnyal küzdő fejlődő országok esetében. 

A résztvevőknek tudatosítaniuk kellene, hogy az emberiség fennmaradása és jólléte világszerte a jelenleg visszaszorulóban lévő erdők és egyéb természetes élőhelyek fennmaradásától függ. Ezek biztosítják a tiszta vizet és levegőt, az élelmiszer-termelést lehetővé tevő rendszeres csapadékot, a beporzók munkáját – és akkor még nem említettük a természetben töltött idő egészségügyi jelentőségét. Ahogy azt sem, hogy a szén-dioxid megkötésében pótolhatatlan szerepet játszó ökoszisztémák nélkül a klímaváltozás megállítására irányuló erőfeszítéseink is kudarcra lennének ítélve.

Neked ajánljuk
A változó klíma hatására nem csak a kilátásaink lesznek egyre halványabbak Vertikális erdőbe költözhetnek a rászoruló fiatalok épül Eindhovenben A WWF dalban mondja el, hogy a folyóinkat nem áldozhatjuk fel Használd máshogyan: három filléres csodaszer a lakásban Lejárt a mélytengerektől kapott haladék?
Tovább a forrásra: news.trust.org
Vissza
Hírfolyam