2021. október 24., Salamon
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A szaharai porviharok egyre északabbra jutnak el, és felgyorsítják a hóolvadást

Izlandig eljutó szaharai porviharokat azonosítottak egy nemzetközi együttműködés részeként az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet (CSFK FTI) munkatársai. 

Az éghajlatváltozással összefüggően változó légköri szállítási mechanizmusok következtében egyre több esetben észlelhetők porviharok a magasabb szélességi területeken – ismertette a Nature lapcsaládhoz tartozó Scien­tific Reportsban publikált kutatás alapján a Magyar Nemzet.

A sarkvidéki területek gyors felmelegedése miatt átalakuló magaslégköri áramlások kedveznek az Afrikából északi irányba történő porszállításnak.

Ennek egyértelmű következménye az izlandi és más európai térségek porviharos eseményeinek egyre gyakoribbá válása.

Porvihar Pakisztánban
Fotó: MTI/EPA/Rehan Hán

Porhó kontra poros hó

A szigetország 44 ezer négyzetkilométernyi területe sivatag, vegetáció­tól csaknem teljesen mentes száraz térség. Ennek mintegy fele homoksivatag, a többi jeges-köves térség, de a porkibocsátás szempontjából szintén aktív. Izland évi átlagban 135 porviharos napjával Európa legnagyobb porkibocsátó régiója. A saját por mellett délről is tetemes terhelés érkezik.

Az elmúlt másfél évtizedben azonosított tizenöt esemény jól mutatja, hogy a Szaharától több ezer kilométeres távolságra is eljuthat a finomszemcsés ásványi por.

Sőt a Reykjavík térségében begyűjtött porszemcsék elemzéséből kiderült, hogy nem csupán finomszemcsés, maximum néhány tíz mikron átmérőjű por jut el ilyen távolságokra, ahogy korábban gondolták, hanem nagyszámú, száz mikront is meghaladó szemcsék is. A tizedmillimétert meghaladó átmérőjű ásványi porszemcsék a földi energia-háztartásban ellentétes szerepet töltenek be: a finomszemcsés por hűtő hatásával szemben melegítik a légkört.

A téli porviharok gyakoriságának növekedése a hegyvidéki területeken lehet különösen érdekes. A szaharai por kiülepedése oly mértékű lehet, hogy a hóval és jéggel fedett régiók képe napokra átalakulhat. A felhalmozódott por a havat bekoszolja, így az nem veri vissza a napsugárzást, hanem elnyeli, emiatt gyors olvadások is kialakulhatnak” – mondta el Varga György, a CSFK FTI tudományos főmunkatársa, aki Holman-Gresina Fruzsina tudományos segédmunkatárssal, valamint cseh és izlandi társszerzőkkel az izlandi folyamatokról számolt be.

Forrás: FA Climate, Weather and Atmosphere/youtube.com

Izland esetében a sivatagi porszennyezés továbbra sem jár komolyabb következményekkel, Európa déli térségei­ben azonban más a helyzet. A légköri por koncentrációja az egészségügyi határértéket is átlépheti.

Neked ajánljuk
Az El Niño hatásai pontosan előrejelezhetők, mégsem sikerül védekeznünk 2021-ben kilőtt a fejlett államok szén-dioxid-kibocsátása Törökország ratifikálta a párizsi klímavédelmi egyezményt Használd máshogyan: három filléres csodaszer a lakásban Lejárt a mélytengerektől kapott haladék?
Tovább a forrásra: magyarnemzet.hu
Vissza
Hírfolyam