2021. augusztus 6., Berta, Bettina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Magyarországon is rekordokat hozott a június

Az idei év júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta Magyarországon – írta Lakatos Mónika éghajlati szakértő a Másfélfok hírportálon csütörtökön közzétett cikkében.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tanácsadója kiemelte: Budapest van a leginkább veszélyben a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől, de a növekedési trend országosan is megfigyelhető. Leginkább a Kisalföld és a Dél-Alföld kitett a növekvő forróságnak.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a városi hőszigetjelenséggel súlyosbított hőhullámok és trópusi éjszakák komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. Emellett az épített környezet és – a hőséggel együtt járó aszályok miatt – a mezőgazdaság is veszélyben van.

„A regionális klímamodell-szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani szélsőségek mindennapjaink részévé válhatnak”

– emelte ki Lakatos Mónika, rámutatva, hogy az urbánus környezet és az ebből fakadó városi hőszigetjelenség fokozza a hőhullámok negatív hatását. A burkolt felületek és a gyenge átszellőzés miatt több, akár 5-10 fokkal is magasabb hőmérsékletet lehet mérni a sűrűn beépített övezetekben, mint külterületen.

Egy nő hűsíti magát egy párakapunál Szegeden
Fotó: MTI/Rosta Tibor

hullámokban támad a meleg

Míg a múlt század első felében három, 15 napot elérő hosszúságú hőhullámot jegyeztek fel a fővárosban (1921, 1932, 1946), addig az ezredforduló utáni 20 évben már öt ilyen hőhullámot éltünk át. „Ezek a tények is alátámasztják a melegedő trendet” – szögezte le a szakértő.

A hőhullámos napok – amikor 25 fok feletti a napi középhőmérséklet – számának növekedése országosan is megmutatkozik: a legtöbb hőhullámos napot 1994-ben, 2012-ben és 2015-ben regisztrálták. Az 1981 utáni, igen intenzív melegedés időszakát tekintve több területen, főként a Kisalföldön és a Dél-Alföldön a két hetet is meghaladja a hőhullámos napok számának növekedése.

A regionális klímamodell-szimulációk azt mutatják, a melegedés folytatódik: az optimista forgatókönyv szerint 10–24-gyel, a pesszimista forgatókönyv szerint 26–54-gyel több hőhullámos nap várható a fővárosban évente

– ismertette Lakatos Mónika. Országosan a hőhullámos napok száma a 21. század közepére a legoptimistább szimuláció szerint is legalább a múltbeli (1971–2000) érték kétszeresére növekszik. A kutató hangsúlyozta: „a hatások már most is érezhetők,és fokozódnak a jövőben, ezért az alkalmazkodással nem késlekedhetünk”.

Neked ajánljuk
Több mint félmilliárd forint segíti a klímavédelmet és az alkalmazkodást a Balaton környékén Rekordmeleg volt a június Észak-Amerikában Milyen tanulságokat rejt Erdély középkori környezettörténete? Masszív olvadás Grönlandon Az élelmiszerek ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében fogott össze a WWF és a Tesco
Tovább a forrásra: masfelfok.hu
Vissza
Hírfolyam