2021. szeptember 16., Edit
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Támogatásokkal és segélyekkel ellensúlyozná a klímavédelemmel járó drágulást az EU

Új, szigorúbb kibocsátáscsökkentést tervez az Európai Unió, a cél 2050-re elérni a karbonsemlegességet. A gazdaság versenyképességének megőrzése érdekében a szennyező fizet elve nem érvényesülne maradéktalanul, ugyanakkor az energiaárak növekedését a rászorulók támogatásával és  segélyekkel ellensúlyoznák a Fit for 55 javaslatcsomag szerint.

Fit for 55 néven nemrégiben mutatta be az Európai Bizottság új javaslatcsomagját, amelyben minden eddiginél bátrabbat lépne a globális klímacélok elérése érdekében. A bizottság javaslatában az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentése szerepel 2030-ra, illetve 2050-re kilátásba helyezi az unió karbonsemlegességét – idézi fel Bihari Dániel részletes elemzése.

A magyar kormány álláspontja szerint bár hazánk még ambiciózusabb célokat is támogatna, a javaslatcsomag jelenlegi formájában elfogadhatatlan, mivel nem a szennyezők fizetnének, hanem a lakások és az autók után kellene adót fizetni.

A problémát a szén-dioxid-kibocsátás beárazása jelenti, közelebbről azok az ingyenes kvóták, amelyek a szennyező iparágak elvándorlását hivatottak megelőzni – ugyanakkor valóban a szennyező fizet elvének sérüléséhez vezetnek

– derül ki Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programfelelősének magyarázatából. „Az európai ipar versenyképességének megőrzése és a cégek unión belül tartása érdekében nem lehet drasztikus intézkedéseket hozni, és gondoskodni kell a vállalataink védelméről” – mutat rá a szakértő, hogy miért „vékony jég” a teher kizárólagos cégekre hárítása.

Az intézkedésből származó energiaár-emelkedés következményeit az unió a szociális klímaalap létrehozásával kezelné. A legszegényebbeket segítené, akiket hátrányosan érintenek a klímavédelmi intézkedésekkel járó áremelkedések. Ide tartozik a hátrányos helyzetűek lakóépületeit érintő szigetelésnek vagy fűtés-korszerűsítésnek a támogatása, de a „legszegényebbek” esetében a terv szerint akár konkrétan jövedelemkiegészítésről, „segélyről” lenne szó.

Az unió 72 milliárd eurót szán erre a célra a következő hét évben, és elvárja a kormányoktól, hogy ugyanekkora összeggel szálljanak be. A tagállamoknak 2023-ban le kell adniuk egy szociális klímatervet, amelyben felvázolják, hogyan kívánják hasznosítani a nekik jutó összeget.

Neked ajánljuk
Az amerikaiak többet tesznek a környezetért, de csak kevesen tudják, mi is az a szénlábnyom Egyre több embert foglalkoztat a fenntarthatóság Az önellátó családok arányán múlhat, mennyire súlyosan érinti egy állam gazdaságát a klímaválság Nemzetközi összefogásra lenne szükség az Antarktisz megmentéséhez A vízlábnyomának megzabolázásával folytatja a zöldülést a Google
Tovább a forrásra: 24.hu
Vissza
Hírfolyam