2021. szeptember 16., Edit
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Még mindig jelentős támogatások kerülnek a fosszilis iparágakhoz

A Bloomberg megvizsgálta, hogy a világ 20 legerősebb gazdasága mennyiben tartotta magát a 2009-ben megfogadott karbonmentesítő és éghajlatváltozást kezelő lépésekhez – jelentésük alapján bőven van még tér a fejlődésre.

A BloombergNEF által kiadott, 35 oldalas új éghajlati ténykönyv (Climate Policy Factbook) adatokon keresztül igazolja, hogy bár a világ vezető gazdaságai 2009-ben ígéretet tettek arra, hogy az éghajlatváltozás kezelésére visszafogják és fokozatosan megszüntetik a fosszilis tüzelőanyagok és az ehhez kapcsolódó technológiák támogatását, ez voltaképpen egyáltalán nem történt meg – ismertette a Napi.hu.

2019-ben a 20 ország vezetése összesen 636 milliárd dollárnyi közvetlen támogatást nyújtott a fosszilis szektornak, ez pedig 2015-höz képest mindössze egytizednyi csökkenést jelent.

A Bloomberg tanulmánya szerint ez a politika nem csupán torzítja az árakat, de azzal a kockázattal is jár, hogy a fosszilis tüzelőanyagú infrastruktúrák tovább fennmaradnak, mint az szükséges. Ráadásul a G20-tagországok közül hét 2015–2019 között még növelte is a támogatás mértékét. A 20 országból 12-nél indult el valóban a szén-dioxidra vonatkozó árképzési politika, de a 2015-ben létező terveknek csak a fele valósult meg, miközben a kibocsátáscsökkentési szabályokat az érintetteknek nyújtott nagyvonalú engedményekkel ásták alá. 

Miközben a G20-államok kormányai az utóbbi években egyre ambiciózusabb vállalásokat fogalmaztak meg az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségekkel és az olcsóbb, tiszta energia elérése érdekében, a támogatások 60 százaléka még 2019-ben is a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolható termelők és közművek zsebébe vándorolt.

Öt év alatt a G20-kormányok összesen 3300 milliárd dollárnyi közvetlen támogatást nyújtottak a jelzett időszakban a szén, az olaj és a gáz, illetve az ehhez kapcsolódó fosszilis energiahordozók számára. Ennyi pénzből a Bloomberg számításai szerint összesen 4232 GW új napelemes erőművi kapacitást lehetne megrendelni – miközben az unió energiaszükségletének 40 százalékát már 660 GW termelőerővel fedezni lehetne.

Neked ajánljuk
Hazánk elsőként foglalta törvénybe a 2050-es klímasemlegességet II. Erzsébet királynő is részt vesz az ENSZ klímaértekezletén A sivatag közepén építene várost egy amerikai milliárdos Nemzetközi összefogásra lenne szükség az Antarktisz megmentéséhez A vízlábnyomának megzabolázásával folytatja a zöldülést a Google
Tovább a forrásra: napi.hu
Vissza
Hírfolyam