Az óceánt a vártnál később sikerült magunk ellen fordítani, de a felmelegedő víztömegek csak lassan felejtenek
Amerikai kutatók mesterséges intelligencia felhasználásával modellezték a világ óceánjainak 20. századi történetét. Úgy tűnik, a víztömegek a korábban feltételezettnél később reagáltak a felszíni hőmérséklet növekedésére, 1990 után azonban az óceánokban raktározott hőmennyiség hirtelen növekedésnek indult, ami számos aggasztó következménnyel fenyeget. Ráadásul félő, hogy a hatalmas víztömegek sikeres klímavédelem mellett is csak lassan indulnak meg a lehűlés útján.
Az óceánokban tárolt hő (OHC – Ocean Heat Content) becslése fontos tényező, ha a klímaváltozás folyamatainak megértéséről és előrejelzéséről van szó. A korábbi kutatások abból a feltevésből indultak ki, hogy az óceánok melegedése a 20. század közepétől, fokozatosan zajlott.
A Santa Barbara-i Egyetem kutatói azonban a mélytengerekre vonatkozó, eddig kevéssé tekintetbe vett adatok elemzése alapján arra jutottak, hogy
az óceánok hőmérséklete a 20. század folyamán viszonylag állandó volt, amíg az 1990-es évektől kezdődően hirtelen növekedésnek nem indult.
A kutatók két lehetséges magyarázatot vetettek fel. Egyrészt elképzelhető, hogy az emberi tevékenység hatására bekövetkező melegedés a korábban becsültnél kisebb volt, mivel az üvegházhatású gázok mellett a levegőbe juttatott egyéb szennyező anyagok fényvisszaverő hatása ellensúlyozta azt. Másrészt a mélytengerek a korábban feltételezettnél lassabban reagálhatnak a felszínen zajló változásokra.
Akár évszázadokat is igénybe vehet, hogy a klíma átalakulásának hatásai a víz felszínéről a mélytengerekig elérjenek – mutatott rá Timothy DeVries geográfus professzor, a Nature Communications folyóiratban publikálásra kerülő tanulmány társszerzője. Míg például a kis jégkorszakot a felszínen már csak a történelmi emlékezet őrzi, addig a mélytengerekre gyakorolt hatásai egészen az elmúlt évtizedekig késleltethették a felszínen már megindult melegedést.
Az óceán lassan felejt
1990-re azonban az eltérés megszűnt, és egy gyorsuló melegedés vette kezdetét, ami számos okból vet fel aggályokat:
amellett, hogy rosszabb feltételeket kínál az élővilág számára, és a tengerszint emelkedésével fenyegeti a part menti településeket, az óceáni áramlási rendszereket is átalakíthatja, és erőteljesebb viharok kialakulásához vezet.
Ráadásul, ha az óceánokban raktározott hő mennyisége a most megfigyelt ütemben növekszik, a korábban látott késleltetett hatásmechanizmus miatt a következmények évszázadokig velünk maradhatnak. Ahogy DeVries rámutat, az óceán emlékszik. Azonban az eddig a javunkra működő „memória” gyors és határozott cselekvés nélkül ellenünk is fordulhat.