2021. szeptember 25., Eufrozina, Kende
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A tengerszint alakulása a vulkánok működését is befolyásolja

Régóta ismert, hogy a tűzhányók kitörései a füst árnyékoló hatása révén befolyásolják a földi klímát, egy friss kutatás szerint ugyanakkor a bolygó klímájában zajló folyamtok, közelebbről a tengerek szintjének változása is befolyásolja a vulkánok működését.

A brit Oxford Brookes Egyetem vezetésével zajló felmérésben a kutatók Santorini szigetének földtörténetét vették górcső alá. Erre egy 3600 évvel ezelőtti kitörés adott lehetőséget, amely a vulkáni eredetű sziget középső részének elpusztításával a sziklákon feltárta a területen lezajlott több száz vulkáni esemény több százezer évre visszanyúló nyomait – ismertette az egyetem közleménye.

A kutatók a vulkánkitörésekkel kapcsolatos adatokat összevetették a tengerszint alakulásával kapcsolatban rendelkezésre álló információkkal. Arra a következtetésre jutottak, hogy a partok mentén található vulkánok esetében a kitörés valószínűségét a vízoszlop magassága is jelentősen befolyásolta – csökkenése növeli a vulkánok aktivitását.

Modelljeik alapján a Santorini jellemzően a mostaninál 40 méterrel alacsonyabb tengerszint mellett működik igazán intenzíven – ugyanakkor bár ritkábban, de kitörésre magas tengerszint mellett is volt példa.

A magyarázat a földfelszínre nehezedő nyomás csökkenésével létrejövő törésekben keresendő. A kutatást vezető dr. Christopher Satow szerint a jelenséget egy lufi felfújásához hasonlíthatjuk: ha valaki a tenyerével ellentart a levegő nyomásának, a túlzottan felfújt ballon ép marad, de amikor a kéz elemelkedik, szétpukkan. Ugyanígy a víz – illetve korábbi kutatások tanúsága alapján a jég – tömege stabilizálja a Föld felszínét, visszahúzódása pedig töréseket idéz elő benne.

A Santorini utoljára 1950-ben volt aktív. A magas tengerszint önmagában nem garancia a csendre Fotó: MTVA/Bizományosi: Lehotka László

Dr. Christopher Satow a kutatás kapcsán rámutatott, hogy a Föld vulkánjainak 57 százaléka a partok mentén található, amelyek gyakran egyben emberek millióinak is otthonául szolgálnak. Ezért a tűzhányók  működésének megértése és a bennük rejlő kockázat pontosabb felmérése az ő biztonságuk érdekében is további kutatásokat igényel.

Neked ajánljuk
Országokat népteleníthet el a klímaváltozás Egy melegedő klímára még erőteljesebben hathatnak a vulkánok Önfenntartó, vízen lebegő holland tehenészet Mekkora rizikóval járnak a mindennapi használati tárgyaink? Élet a Nagy-korallzátonyon – Tavasz (természetfilm)
Tovább a forrásra: brookes.ac.uk
Vissza
Hírfolyam