2021. szeptember 16., Edit
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A munkaidő csökkentése hozhat megoldást az előttünk álló kihívásokra?

Klímavédelem, szociális igazságosság és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentése 2030-ig – napjaink három legfontosabb globális céljának teljesítésen egyszerre dolgozhatnánk –  méghozzá a munkaidő csökkentésével. 

Franciaországban a heti munkaidő 35 óráról 28-ra csökkentése ötletével álltak gazdasági szakemberek Emmanuel Macron francia elnök elé. Tanulmányok sokaságára hivatkoznak, amelyek összefüggést mutatnak a munkaidő és a klímalábnyom között – idézi Az üzlet oldalán megjelent elemzésében Petrus Szabolcs.

A washingtoni agytröszt, a Center for Economic and Policy Research (CEPR) már 2007-ben arra jutott, hogy 18 százalékkal csökkenne az USA energiafelhasználása, ha az EU heti 41 órás átlagára mérséklődne a munkaidő.

Svédországban 1 százalékos munkaidő-csökkenés 0,8 százalékkal mérsékelte a háztartások károsanyag-kibocsátását.

klímavédelem = globális elszegényedés?!

Francois-Xavier Devetter, a Lilli Egyetem közgazdászprofesszora másképp közelíti meg az összefüggést: „akinek több szabadideje van, az fogyasztásával kevésbé terheli a klímát. Sok szolgáltatást nem vesz igénybe, szükségletei nagyobb hányadát maga elégíti ki”.

Devetter szerint a megújuló energiaforrások terjedése önmagában nem elegendő a klímaváltozás megállításához. Hibának tartja a gazdasági növekedés elválasztását a klímavédelemtől. 

Elszegényedéssel nem számol, de meggyőződése, hogy szakítanunk kellene a gazdasági rendszerünk axiómáival, amelyek szerint a jólét forrása a munka, és hogy egy ország fejlettségét az előállított áruk, valamint szolgáltatások mennyisége és minősége határozza meg.

A szükségletek kielégítésének fokával és színvonalával mérné az országok fejlettségét, mert a felesleges áruk és szolgáltatások redukálásával csökkenne a klímaterhelés. A munkavállalói érdekképviseletek a klímavédelemtől függetlenül az iparosodás kezdete óta sikerrel követelik a munkaidő mérséklését.

A Richter Gedeon vegyészeti gyár dolgozói 1930-ban Fotó: Fortepan / MZSL/Ofner Károly

Ráadásul az elmúlt 150 év bebizonyította, hogy a munkaidő-mérséklésből a cégek is profitálnak: a kipihentebb munkavállaló hatékonyabban dolgozik, és kevesebbet van betegállományban – mutatott rá Petrus Szabolcs.

Neked ajánljuk
Az amerikaiak többet tesznek a környezetért, de csak kevesen tudják, mi is az a szénlábnyom Egyre több embert foglalkoztat a fenntarthatóság Az AVON is igyekszik alakítani a környezeti lábnyomán Nemzetközi összefogásra lenne szükség az Antarktisz megmentéséhez A vízlábnyomának megzabolázásával folytatja a zöldülést a Google
Tovább a forrásra: azuzlet.hu
Vissza
Hírfolyam